Nádasdy Lipót (nádasdi és fogarasföldi gróf),
Nádasdy Lipót (nádasdi és fogarasföldi gróf),
val. belső titkos tanácsos, komárommegyei főispán, N. Mihály gróf főajtónálló és gr. Colloredo M. Teréz fia, szül. 1802. júl. 8.; iskoláit Budán és Pozsonyban végezte; 1822-ben Vasvármegye aljegyzőjévé választatott. 1825-ben a kőszegi kir. tábla tiszteletbeli birájává neveztetett ki, mely minőségben Győr sz. kir. városa közigazgatási ügyeinek rendezésére kir. biztosul küldetett ki. 1832-ben a m. kir. tábla birója, majd 1839-ben hétszemélynök lett. E közben 1833-tól Komárommegye főispáni helyettese is volt. 1837. szept. 18. Komárommegye főispáni méltóságába iktatta be Nádasdy Ferencz gróf váczi püspök, mint kiküldött királyi biztos. Nejének Forray Julia grófnőnek (kivel 1835. máj. 17. kelt egybe) eszméje volt a javító dologház, mely a főúri pár tetemes áldozatával a megyeház udvarán létesült is. Midőn 1840-ben a magyar irodalom pezsdülni kezdett, N. és neje megnyitották termeiket az írók és művészek előtt és az irodalmat is pártfogolták. 1828-ban cs. kir. kamarássá, 1846-ban pedig valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki a király. 1846-ban az administratori rendszer behozatalakor inkább lemondott hétszemélynöki hivataláról, csakhogy főispáni méltóságát megtarthassa. 1848-ban híve maradt a nemzeti ügynek, miért Theresienstadtban börtönt és nagy összegű pénzbirságot szenvedett. Ezután visszavonultan élt. 1860-ban, az alkotmányos korszak újra ébredésekor, ismét elfoglalta főispáni székét; az alkotmány teljes visszaállításakor pedig tevékeny részt vett a politikai mozgalmakban. A pesti lelenczház alapjához is nagy összeggel járult. Az I. osztályú vaskoronarend tulajdonosa is volt. Meghalt 1873. júl. 18. Budapesten.
Munkái:
1. Tek. Komárom vármegyének polgár innepje, midőn 1833. eszt. Szent-György hava 10. … Komárom vármegye főispányi helytartója… Komárom városában helytartói kormányát általvette. Komárom, 1833. (Öt beszéde a többiek beszédeivel együtt).
2. Beszéde, melyet főispányi székébe lett beiktatásakor 1837. szept. 18. mondott. Rév-Komárom, 1837. (A többi üdvözlők beszédeivel együtt.).
Arczképei: kőnyomat, rajz. Marastoni, nyomt. Reiffenstein és Rösch Bécsben 1867. (a Hajnal-Albumban); Barabás rajza, nyomt. Mollak testv. Pesten (a Vereby Soma Honpolgárok Könyvében III. 1868.)
Nagy Iván, Magyarország Családai VIII. 20., 26. l.
Hajnal-Album. Pest, 1867. (Sarkady István) arczk.
Vereby Soma, Honpolgárok Könyve. Pest, 1868. III.
Hon 1875. 166. sz.
M. Nemzetségi Zsebkönyv I. Főrangú családok. Bpest, 1888. 166. l. és gyászjelentés.
