Nagy Ferencz (verseghi),
Nagy Ferencz (verseghi),
jogi doktor, m. kir. udvari tanácsos, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, volt államtitkár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1852. márcz. 17. Verőczén (Verőczem.); a gymnasiumot Budán, jogi és államtudományi tanulmányait pedig Budapesten és Bécsben végezte. 1875-ben jogi doktorrá avatták. 1876-ban állami ösztöndíjjal külföldre ment és harmadfél évig a német egyetemeket és a párisi jogi iskolát látogatta. 1877-ben a budapesti egyetemen a kereskedelem- és váltójogból magántanárnak képesítették; 1879-ben a nagyváradi jogakadémiához rendkívüli, 1880. rendes tanárnak nevezték ki. 1881. okt. 29-től a kolozsvári egyetemhez került jogtanárnak, 1886-ban ezen egyetem jogkari dékánja volt. 1889-ben az erdélyi róm. katholikus status képviselőjévé választatott. 1891. jan. a budapesti egyetem kereskedelmi és váltójogi tanszékére nevezték ki. 1879-ben a párisi Société de législation comparée magyarországi levelezője lett, 1885-ben a magyar jogászgyűlés alelnöke volt; 1893. máj. 12. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta, 1895-ben a polgári törvénykönyv codificationalis bizottságának tagjául hivatott meg. A kormány megbízásából több törvényjavaslatot dolgozott ki a tengeri magánjogról; a szövetkezetekről sat. 1899. jan. 29. udvari tanácsossá neveztetett ki. Schmidt József után 1902. jún. 26. ő lett a kereskedelmi miniszterium politikai államtitkárává, mire az akkor éppen üresedésbe jutott vissói kerület képviselői mandatumát nyerte el. E kerület választotta az 1901. általános választások alkalmával újból képviselővé. 1902-ben lemondott az államtitkári hivataláról és újra elfoglalta egyetemi tanszékét.
Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1876. A kereskedelmi jog egysége a magyar korona területén, különös vonatkozással a német kereskedelmi főtörvényszékre, 1877. A czégbejegyzés elmulasztásának jogi következményei, 1878. A különböző ügyletek kereshetősége, Néhány szó a jogi szakoktatás reformjához, 1881. Váltókezesség és avallum, 1883. A szövetkezetek tagjainak egymás elleni viszkeresete, 1894. A szövetkezetek reformja); a Magyar Themisben (1878. Az alapító fogalma a magyar kereskedelmi törvény szerint, 1879. Uzsorarendszabályok, 1880. A szövetkezetek alakítása, A váltójog nemzetközi egységesítése); a M. Igazságügyben (XI. Az osztrák-magyar részvénytársaságok kötvényperei, Adalékok jog- és államtudományi szakoktatásunk történetéhez és statisztikájához, XXIII. A kereskedelmi ügyek tanához, XXIV. A közraktári és raktári vállalat, XXV. A váltójog nemzetközi egységesítése és az 1885. évi antwerpeni congressus, XXV., XXVI. A polgári törvénykezés reformja, XXXII. A polgári törvénykezés reformja, Törvényjavaslat a felebbvitelről a sommás eljárásban.). Irt még több czikket a német és franczia szakfolyóiratokba és a Pallas Nagy Lexikonába a kereskedelmi jogra vonatkozó czikkeket.
Munkái:
1. A kereskedelmi társaságok jogi természete különös tekintettel a főbb európai törvényhozásra, Bpest, 1878. (Különny. a M. Igazságügyből).
2. A magyar kereskedelmi törvény (1875: XXXVII. t.-cz.). kapcsolatban az arra vonatkozó törvényekkel, valamint a kir. curia döntvényeivel. Bpest, 1879. (1901).
3. 1881: LIX. törvényczikk a polgári törvénykezési rendtartás módosítása tárgyában. Jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázattal. Bpest, 1881.
4. 1881: LX. törvényczikk a végrehajtási eljárásról. Jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázattal. Bpest. 1881.
5. A magyar kereskedelmi jog kézikönyve különös tekintettel a birói gyakorlatra. Bpest, 1884. Két kötet. (2. kiadás 1892–93. Három füzet, 3. átdolg. kiadás. 1895. Két kötet. 4. jav. kiadás 1898., 5. k. 1901. Bpest).
6. A polgári törvénykezés rendje Magyarországon I. kötet. Bpest, 1889.
7. Törvényjavaslat a tengeri magánjogról. Bpest, 1894.
8. Magyar tengerjog. Akadémiai székfoglaló. Bpest, 1894. (Értekezések a társad. tud. köréből XI. 8.).
9. Törvényjavaslat a szövetkezetekről. (A m. kir. igazságügy-miniszter megbízásából. Indokolással. Bpest, 1895.
10. A részletügyletek törvényhozási szabályozásáról. Bpest, 1897.
11. A magyar váltójog kézikönyve különös tekintettel a birói gyakorlatra és a külföldi törvényhozásokra. Bpest, 1897. (2. javított és bővített kiadás 1898. Bpest, a m. tudom. akadémia a Sztrokay-díjjal jutalmazta 3. k. 1901. Bpest.).
12. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló törvény (1898: XXIII. t.-cz.) magyarázata. Bpest, 1898.
M. Könyvészet 1888–89., 1891–92.. 1894–1895., 1897–1898., 1901.
Bozóky Alajos, A nagyváradi kir. akadémia százados multja. Bpest, 1889. 96. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XII. 913., XVIII. 309. l.
Vasárnapi Ujság 1900. 26. sz. arczk., 1902. 12. sz. arczk.
Ország-Világ 1900. 27. sz. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 325. l.
