Nagy Gyula (tasnádi),
Nagy Gyula (tasnádi),
m. kir. országos levéltárnok, a m. tudom. akadémia levelező tagja, N. Károly Gömör vármegye főjegyzője, (1843–44) országgyűlési követe, (1848. igazságügyi osztályfőnök, utóbb a magyar kormány alatt az országos főtörvényszék elnöke) és Ujházy Paulina fia, szül. 1849. jún. 23. Harkácson (Gömörm.); a gymnasiumot Sárospatakon, Rimaszombatban és a pesti evang. ref. főgymnasiumban végezte, hol 1867-ben tette le az érettségi vizsgálatot. Ezután három évig a pesti egyetemen a bölcseleti tanfolyamot hallgatta; ennek végeztével külföldre ment és félévet a müncheni egyetemen töltött, hol Löher diplomatikai collegiumát hallgatta. Innét haza szólíttatván, nehány évig Zemplén megyében családja jószágán gazdálkodást folytatott, mígnem 1876-ban a nemzeti múzeum könyvtáránál, 1877-ben pedig az országos levéltárnál nyert alkalmazást, hol fogalmazó, 1891. márcz. allevéltárnok, majd levéltárnok lett. A m. tudom akadémia 1892. máj. 5. levelező tagjának választotta. A m. történelmi társulat igazgatóválasztmányi tagja és titkára, a m. heraldikai és genealogiai társaság igazgatóválasztmányi tagja.
Czikkei a Századokban (1870. A magyar nemzetségekről, 1871. Régi magyar községi pecséteink statistikája, 1872. Magyar onomasticon, Thurzó Karolina arczképe az augsburgi múzeumban, 1873. A Lónyaiak deregnyei levéltára XIV. és XV. századi okmányairól, 1877. Régi magyar községi pecsétek, 1880. Mokcsay levéltár, Ukkon pohara, Krosznai magyarok, 1884–85. könyvism., 1889. Jelentés a Somosy család okiratairól); az Athenaeumban (1873. A magyar őstörténethez); a M. Nyelvőrben (1877–79. Okiratbeli magyar szavak, Inh, Jász, íjász, 1880. Vezetéknevek); a Történelmi Tárban (1878. Tihanyi szerszámok, Ukkon pohara, Ingóságok 1549-ből, Ezüst művek 1558-ból, 1879. Batthyányi Ferencz levelei Thurzó Györgyhöz és Thurzó Imréhez 1606–1620., 1880–81. Adalékok az 1619. évi pozsonyi országgyűlés történetéhez); az Archaeol. Értesítőben (1878. Szénhalom, hamuhajlok, pogánysír, Még egy szénhalom, A koloni hamuhalom, 1879. Egy lelet története a negyvenes évekből, 1895.); az Akad. Értesítőben (A középkori közjegyzői intézmény, A königsbergi töredék újabban felfedezett részei); a Figyelőben (1878. Egy ismeretlen nőköltő); a Nemzeti Nőnevelésben (1880. Régi magyar élet); a Zemplénben (1880. A terebesi országgyűlés 1454-ben, A nádori törvényszékek megszüntetése Zemplén vármegyében, 1881. Eltünt vármegyék: Patak megye, Szerencs megye, 1882. Uj törvény régi dolgok); a M. Könyv-Szemlében (1880. Telegdi Miklós pécsi püspök könyvtára 1586-ból, Adalék a könyvek becsüjéhez 1349-ből, 1883. Adalék Basirius Izsák XVII. századbeli gyulafehérvári tanár könyvtárához, 1887. Egy kéziratban maradt magyar-latin szótár töredéke 1580. tájáról); az Ország-Világban (1881. Levelek az amerikai emigráczióból, 1882. A borsi kastély kétszáz év előtt); a Turulban (1883. A turulról, 1884. Királyi hadbaszállások, hadak oszlása, eztenkeddnap, VIII. Lazói János czímere); a M. Gazdaságtörténeti Szemlében (1897. Kamarai utasítások a gabona-, méh-, bor- és bárány-tizedszedők részére 1571–1605., 1899. Utasítás az 1600. évi adó-kiigazítók részére); az Adalékok Zemplén vármegye történetéhez cz. folyóiratban (III. IV. 1898–99. Zemplén vármegye népessége az 1598. évi kamarai adólajstromok szerint, IV. k. Zemplén vármegye birtokosai a XVI. században, Zemplén vármegye taksás nemesei a XVI. században).
Munkái:
1. A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára. I. II. kötet. Bpest, 1887., 1889.
2. Hazai oklevéltár 1234–1536. Bpest, 1879. (Nagy Imrével és Deák Farkassal).
3. Zala vármegye története. Oklevéltár I. II. kötet. Bpest, 1886., 1890. (Nagy Imrével és Véghelyi Dezsővel).
4. Zemplén vármegye a XVI. században. Sátoralja-Ujhely, 1888. (A Zemplén megyei orvosgyógyszerész egyesület kiadványa).
5. Lipóczi Keczer Ambrus Naplója 1663–1669. Bpest, 1894. (M. Történelmi Emlékek. Irók XXXIII. k. M. Tört. Évkönyvek és Naplók II. k.).
6. Czegei Vass György és Vass László Naplója 1659–1739. Bpest. 1896. (M. Tört. Emlékek. Írók, XXXV. k. M. Tört. Évkönyvek és Naplók III. k.).
7. Magyar Törvénytár (1000–1895). Millenniumi emlékkiadás. Bpest, 1899. (Magyar Törvénytár 1000–1526. évi törvényczikkek. Az Árpádházbeli királyok alatt 1000–1301. alkotott törvényeket ford. és jegyzetekkel ellátta).
Szerkeszti a Századokat 1899 óta.
M. Könyv-Szemle 1880.
Kiszlingstein Könyvészete.
Budapesti Hirlap 1891. 65. sz.
Pallas Nagy Lexikona XII. 914., XVIII. 309. lap.
Nagy Iván, (Folyóirat) 1899. 78. lap és önéletrajzi adatok.
