Nagy József,
Nagy József,
tanító, Grósz Ignácz és Grünbaum Sarolta korcsmáros szülők fia, szül. 1862. márcz. 2. Vasper községben (Zalam.); még kisded korában szülei Nagy-Mizdóba költöztek, hol földmíveléssel is foglalkoztak; Körmenden járt az izraelita népiskolába, honnét a VI. osztály elvégzése után a premontreiek szombathelyi főgymnasiumába került. 1879-ben Csáktornyán az állami tanító-képzőintézet növendéke lett és itteni tanulását 1882-ben végezte; 1883-ban tanítói-képesítő oklevelet nyert. 1882–1892-ig a turdossini (Árvam.) izraelita iskolában működött; honnét 1892. febr. a bezdáni (Bács-Bodrogm.) izr. iskolához hivatott meg. Itt egyszersmind az izr. hitközség jegyzői teendőit is végzi s 1897–1902-ig, a rabbi elhalálozása folytán, a felekezeti anyakönyveket is vezette. Grosz családi nevét 1884-ben változtatta Nagyra.
Czikkei az Ethnographiában (1891. Árvamegyei tót népszokások, Árvamegyei tót népbabonák, Regölés, 1892. Hegyhátvidéki hangutánzók, mondák és babonák, 1896. Bácsmegyei babonák, 1898. Bácsmegyei mesék és népmondák, 1900. Hegyhátvidéki népszokások, A hegyhátvidék építkezése, 1902. Játék kukuriczafosztáskor); a Rábavidékben (1836. A gyolcsosok otthonából, A tótok otthonáról, 1889. Az ország legészakibb határáról, 1890. Házi nevelésről, 1891. A magyar románok és a magyar nemzet, 1894. A Bácskából, 1895. Bácskaországból); a Tanítóbarátban (1889. Apróságok Bárány Ignácz életéből); a Néptanítók Lapjában (1897. Az írvaolvasás módszeréhez, Az osztatlan iskola tanterve, 1898. A tanítói földek adója, 1900. Kell-e külön tanterv az osztatlan iskolának? 1901. Az évzáró vizsgálatokról); az Izr. Tanítóegylet Értesítőjében (1896. A játék szenvedély, 1897. Kertészkedjünk, Takarékosságra való nevelés az iskolában, 1898. A tanító birói mérlege, Mi lesz gyermekeinkből, 1900. Felirat az osztatlan iskola tanterve ügyében, 1901. A gyermeki lélek megfigyelése); a bezdáni m.-zsidó felekezet iskoláinak Monographiájában (I. kötet: A bezdáni izr. népiskola története); írt még a Felsővidéki Nemzetőrbe s az Árvamegyei Hirlapba.
Munkája: A tótok otthonáról Árvamegyében. Néprajzi monographia. Alsó-Kubin, 1891. (A néprajzi társaságban ismertette és részben felolvasta).
Kéziratban: Árvamegyei közmondások, Tót népdalok Árvamegyéből, Hegyháti népdalok, Hegyháti közmondások, A falusi zsidóélet, Békeszeretetre nevelés.
Századunk Néváltoztatásai Budapest, 1895. 166. l.
A m. n. muzeumi könyvtár példányaiból és önéletrajzi adatok.
