Nagy László,
Nagy László,
állami tanítóképzőintézeti igazgató, N. László tanfelügyelőnek és ónodi Veres Máriának fia, szül. 1857. jún. 27. Kisujszálláson; iskoláit Nagy-Körösön, Pécsett és Budapesten végezte, ugyanitt megszerezte 1880. a középiskolai tanári oklevelet. Előbb egy évig nevelő volt a Bottlik családnál Borsodmegyében. Miután katonai kötelezettségének eleget tett, 1881-ben a budapesti II. kerületi állami tanítóképzőhöz nevezték ki tanárnak, hol a természettudományi s 1885 óta a paedagogiai tárgyakat tanítja. 1878-ban Dobsinán és környékén, később Tibold-Daróczon és Kacson (Borsodmegyében) végzett geologiai kutatásokat. Az 1889-ben megalakult tanítóképzőintézeti tanárok országos egyesülete főtitkárává és hivatalos közlönyének, a Magyar Tanítóképzőnek szerkesztőjévé választotta, s ez utóbbi tisztét azóta állandóan viseli. A millennium alkalmából tartott II. országos és egyetemes tanügyi congressus főtitkára és naplójának (Budapest, 1898) egyik szerkesztője volt. Itt szerzett érdemeiért kapta az igazgatói czímet. 1898-ban indította meg azon reformmozgalmat, mely a tanítói egyesületi élet függetlenségét tűzte ki czéljául, s a mely törekvésnek központja a magyar tanítók otthona (kaszinója), mely elnökévé s az összes tanítóságot képviselő országos bizottság alelnökévé választotta. 1900 óta pedig azon fáradozik, hogy Magyarországon a gyermeki lélek tanulmányozásának ügyét egyesületi úton elterjessze. A tanítóképzés terén szerzett érdemeiért a tanítóképző tanárok 1900-ban arany tollal jutalmazták.
Czikkei a Földtani Közlönyben (1880. Adatok a dobsinai dioritról); írt a Természetbe, a Természettudományi Közlönybe, a Gazdasági Mérnökbe; paedagogiai dolgozatai leginkább a M. Tanítóképzőben jelentek meg.
Munkái:
1. Emlékirat a felvétel, tanterv és tanítóképesítés ügyében. Bpest, 1890.
2. Emlékirat a tanítóképző tanárok fizetése, képesítése és alkalmazása ügyében. Bpest, 1896.
3. A gyermekpsychologia Olaszországban. Bpest, 1896.
4. A tanítók egyesületi életének fejlesztése. Bpest, 1898. (Ezek különnyomatok a Magyar Tanítóképzőből).
5. Az országos és egyetemes tanügyi kongressus története. Bpest, 1898. (A kongressus Naplójából különnyomat).
6. A gyermekek kora érettségéről. (A budapesti nemzetközi gyermekvédő congressuson tartott előadás). Bpest, 1899.
7. A gyermeki lélek megfigyelése. Bpest, 1901. (Különny. a Néptanítók Lapjából).
8. Megfigyelések a gyermekek társaséletéről. Bpest, 1901. (Különny. a M. Tanítóképzőből).
9. A gyermek képzelete. Bpest, 1902. (Különnyomat a Magyar Pestalozziból).
10. A gyermek tanulmányozása. Bpest, 1902. (Különny. a Népnevelők Lapjából).
11. Rajongás és szerelem. Bpest, 1902. (Különny. a M. Pestalozziból).
12. Schvarcz Gyula mint kulturpolitikus. A magyar paedagogiai társaság 1902. jan. 25. közgyűlésén tartott emlékbeszéd. Bpest, 1902.
13. A gyermek tanulmányozása az amerikai tanítóképző intézetekben. Bpest, 1903. (Különny. a M. Tanttóképzőből).
Pallas Nagy Lexikona XII. 919., XVIII. 309. lap.
M. Könyvészet 1899. és a m. n. muzeumi könyvtár példányairól.
