Nagy Mihály,
Nagy Mihály,
jog- és államtudományok doktora, országgyűlési képviselő, szül. 1860. jan. 8. Tolnán; a gymnasiumot Pécsett és Kecskeméten, a jogot Budapesten végezte. 1884-ben önkéntes és a 32. gyalogezredben hadnagy lett. 1885-ben jogi doktorrá, 1886. az államtudományok doktorává avatták. Azután Pestmegyénél közigazgatási gyakornok és megyei tiszteletbeli aljegyző lett; ügyvédi diplomát ugyanezen évben nyert Budapesten. 1888-ban igazságügyminiszteri segédfogalmazóvá, 1889. kecskeméti kir. alügyészszé, 1894. kecskeméti kir. törvényszéki biróvá és vizsgáló biróvá neveztetett ki. Az 1896-ban megtartott általános képviselőválasztáskor a néppárti Zichy Nándor gróf, a függetlenségi és 48-as Bartók Lajos és a Kossuth-párti Rapcsányival szemben nem nyert absolut többséget. A pótválasztás alkalmával 58 szótöbbséggel szabadelvű programmal legyőzte a néppártot. 1901-ben hasonlókép pótválasztás útján nyert mandátumot Rapcsányi függetlenségivel szemben. Az igazságügyi bizottság tagja.
Czikke a Kecskeméti Lapokban (1878. 46., 47. sz. Emlékbeszéd Katona József sirjánál: többet írt a Büntetőjog Tárába).
Munkája: Kiadatási eljárás, különös tekintettel Magyarországnak és Ausztriának a többi államokhoz való viszonyára. Irta s a vonatkozó szerződések- és rendeletekkel összeállította. Kecskemét. 1895. (Ism. Budapesti Hirlap 248. sz.).
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak; ilyenek a hágai nemzetközi szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat előadói beszéde, az 1900. igazságügyi költségvetésről.
Szerkeszti a Kecskeméti Lapok cz. politikai hetilapot 1897. febr. 28. óta és melléklapját a Kecskeméti Friss Ujság cz. vegyes tartalmu napilapot 1900 óta (ifj. Tóth Istvánnal együtt).
M. Könyvészet 1895.
Ország-Világ 1898. 1. sz. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach 1901–1906. Bpest, 1901. 326. l.
Vasárnapi Ujság 1902. 16. sz. arczk.
