Naszályi (Szász) János,
Naszályi (Szász) János,
ev. ref. lelkész, született 1760-ban Adorjánházán (Veszprémm.); a közeli király-szabadjai algymnasiumban, majd Kecskeméten és Debreczenben tanult, hol 1778. ápr. 30. lépett a felső osztályba; 1788. márczius 15-től szept. 16-ig főiskolai senior volt; a theologiát is ott végezte; azután az utrechti egyetemre ment; itt. avattatott lelkészszé. Hazajövén, 1791. antalfai, 1795. tót-vázsonyi pap lett, 1807-ben Palotára (Veszprémm.) vitték lelkésznek, hol 1823-ban meghalt. Superintendenczialis és traktualis assessor is volt.
Költeményt írt 1791. jan. 25. a Napraforgó virág cz. munka szerzőjéhez Veszprémben; egyházi beszédei jelentek meg a Prédikátori Tárház I–IV. köteteiben (Vácz, 1805.).
Munkái:
1. Amerika vagy az új világ feltalálásának historiája, Robertsonból és Kampéból az oskolás gyermekek számára kérdések- és feleletekbe foglalva. Pest. 1817.
2. Keresztyéni szeretet, és értelembéli egyesség avagy azoknak az augustai és helvetziai vallástételt követő két felekezetű evangelikus keresztyéneknek lehető egyesüléseket tárgyazó értekezések. Veszprém, 1818.
Kéziratban: Agenda hoc est Sancti Ritus 1784. 8rét 177 lap (a debreczeni ev. ref. főiskola könyvtárában); Wehrenfelsnek értekezései és a Gelei-Katona-féle canonok.
Fábián, Prédikátori Tárház III. k. 4. f. 175. l.
Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1845. 232., 1879. 21., 30. sz. (Szentkuty).
Kiss Áron, Adalékok 72. l. és M. Népiskolai tanitás története 107. l.
Uj M. Athenás 304. l.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XII. 1010. l. (Kiss Áron) és a debreczeni főiskola jegyzőnyvéből.
