Novotny Lajos,
Novotny Lajos,
orvosdoktor, királyi tanácsos, megyei főorvos, szül. 1858. febr. 19. Nagy-Károlyban (Szatmárm.), hol atyja mérnök volt; középiskoláit Miskolczon, Ungvárt és Sárospatakon végezte. 1886-ban a budapesti egyetemen az összes orvostudományok doktorává avatták. A székesfőváros szent Rókus kórházában volt előbb segédorvos, 1889-től ugyanott mint főorvosi helyettes működött. 1890-ben Pest vármegye tiszteletbeli főorvossá választotta, 1900-ban pedig a kir. tanácsosi czímet kapta.
Munkái:
1. Ektoparasiták a végbélben. Bpest, 1887.
2. A glycerin mint hashajtó. Bpest, 1888.
3. A külső hugycsőmetszés indicatiója. Bpest, 1889.
4. A hugycsőápolás kóresetek kapcsán. Bpest, 1889.
5. A hugycsapolás kóresetek kapcsán. Bpest, 1889.
6. A gát zuzódásának és a hugycső repedésének egy súlyosabb esete. Bpest, 1890.
7. Ujabb adatok az Antal-féle hugycsőtükrözéshez. Bpest, 1892.
8. A hugyhólyag gümőkóros megbetegedése és orvoslása. Bpest, 1894.
9. A betegségekről, különösen a koleráról. Bpest, 1892.
10. Nyaraljunk-e? Bpest, 1892.
11. A természetes altatószerekről. Bpest, 1892. (A 9–11. sz. munkák népszerű felolvasások és különnyomatok a M. Gépiparból).
12. A hugyhólyag belsejének megszemlélése, a kystoskopia értéke és annak hatása. Bpest, 1894.
13. A hugycsőszervek betegségeinek felismerése. Útmutató gyakorló orvosok és orvostanhallgatók számára. Számos ábrával. Három rész. Bpest, 1895. (Irodalmunkban első ilynemű munka).
14. A hólyagbetegségek mai állása. Bpest, 1900.
15. A hólyagbajok. Bpest, 1901. (Különnyomatok az l. és 2. sz. munkák a Gyógyászatból, a 3–8., 11. számú az Orvosi Hetilapból, a 12. és 13. az Orvosi Hetiszemléből).
Külföldön megjelent czikkei különnyomatban: Urethrotomie extr. u. ihre Indicationen (Centralblatt für Harn u. Sexualorg. 1891.); Über das Katheterisieren im Anschlusse an Krankheitsfälle (Allg. Wiener med. Zeitung 1892.).
M. Könyvészet 1894.
Pesti Alfred, Magyarország orvosainak Évkönyve. Budapest, 1899. 158. l. és önéletrajzi adatok.
