Nuber Sándor,
Nuber Sándor,
kir. tanácsos, tankerületi kir. főigazgató, szül. 1840. okt. 15. Perekeden (Baranyam.), hol atyja kincstári erdész volt, ki azonban igen korán elhalt; gymnasiumi tanulmányait Pécsett végezte. Már tanuló korában nevelősködött; ezzel akarván segíteni a nehéz gondokon, melyek szegény özvegy anyjának osztályrészül jutottak. A tanári pályára készült és az érettségi vizsgálat letétele után a bécsi egyetem bölcseleti facultását kereste fel, hol a classica philologiát másfél évig hallgatta és a tanárjelöltek részére alapított 300 frtos ösztöndíjak egyikét elnyerte. 1861-ben, mielőtt az egyetemi cursust befejezte, az eperjesi kir. kath. gymnasiumhoz helyettes tanárnak nevezték ki. 1870-ben az intézet igazgatója lett. A közügyekben is tevékeny részt vett, hol szép szónoki képességének nagy hasznát látta. Mint Sárosmegye bizottságának, Eperjes város képviselőtestületének, az eperjes-városi iskolaszéknek és a sárosmegyei iskolatanácsnak tagja, mint a sárosmegyei magyarságot és népnevelést terjesztő egyesület alelnöke a legbuzgóbbak egyike volt. Közreműködése mellett létesült 1878-ban az eperjesi Széchenyi-kör, melynek több ideig elnöke volt. 1881-ben a Ferencz József-rend lovagkeresztjét kapta. 1883-ban a beszterczebányai tankerület főigazgatójának neveztetett ki. A budapesti szervezési tanácskozásokban tevékeny részt vett. A kormány is elismerve érdemeit, 1885-ben a királyi tanácsosi czímmel tüntette ki. Ezen év decz. körútra indult; Iglón decz. 20. diphteritis támadta meg és 22. meghalt.
Czikkei a M. Tanügyben (II. 1872–73. A latin alaktan tanítása); az eperjesi r. kath. főgymnasium Értesítőjében (1882. Az iskola és a szülői ház közti viszony, 1883. Az eperjesi kir. kath. főgymnasium történetének vázlata, A gymnasium tápintézete).
Munkája: A nők társadalmi állása és hivatása. Fölolvasta az eperjesi Széchenyi-körben. Eperjes, 1878.
Nemzet 1885. 356. sz.
Az Országos Tanáregylet Közlönye XIX. 1885. 338., 388. l.
A körmöczbányai állami főreáliskola Értesitője 1886.
A beszterczebányai kir. kath. főgymnasium Értesitője 1886.
Kiszlingstein Könyvészete és gyászjelentés.
