Nyulassy Antal (Ignácz),
Nyulassy Antal (Ignácz),
szent Benedekrendi áldozópap és tanár, szül. 1820. jan. 19. Székesfejérvárt; gymnasiumi tanulmányait ugyanott végezte s 1837. szept. 16. a szent Benedek-rendbe lépett Pannonhalmán, hol theologiát végzett. 1845. aug. 1. pappá szenteltetett. 1847-ig Pannonhalmán, 1847–1850-ig Sopronban hitszónok volt; 1851-ben ugyanott gymnasiumi tanár, 1851–1856. Esztergomban, 1856–1862-ben Komáromban, 1862–1863. Pápán, 1863–1866. Győrött szintén tanár. 1866–1877. mint a bakonybéli apátsági plébánia administratora működött; onnét Nyalkára helyeztetett át, majd Tárkányban (Komárom mellett) lett plébános, 1897. perjel Bakonybélben (Veszprémm.), hol 1900. szept. 18. meghalt.
Czikkei az esztergomi gymnasium Értesítőjében (1855. Esztergom története); a Családi Lapokban (1855. Az emberekkeli társalgás, Intelmek és aranyszabályok világbalépő ifjak számára, 1856. Esztergom hajdan); a M. Sajtóban (1856. II. 162–177. sz. Esztergomi érsekek); a komáromi gymnasium Értesítőjében (1858. Elmefuttatás, tájékozás tanonczainknak), az Ifjúsági Plutarchban (1859. Guzmics Izidor), az István bácsi Naptárában (1868. Bakonybél), a Kath. Néplapban (1868. A kék könyv titkai), a Kath. Lelkipásztorban, Pesti Hirnökben sat.; költeményeket írt a Honderűbe (1847), a Divatcsarnokba (1853), a Csal. Lapokba, (1854–58), az István bácsi Naptárába (1875–89), Lonkay Olvasókönyvébe, Füssy Szünórákjába, Vagács Olvasmányaiba, az Egri Népujságba, Kath. Néplapba, Religióba, Őrangyalba (1846–48., 1852), Pesti Naplóba, Tanodai Lapokba, Szent István-társulat Naptárába, Egri Népujságba sat. neve alatt vagy álnévvel.
Munkái:
1. Nyulassy Antal versei. Esztergom, 1851.
2. Emlény az esztergomi nagy gymnasium fölavatására. Esztergom, 1852.
3. Új magyar köszöntő. Különféle alkalmi üdvözletek és szavalmányok. Mindkét nembeli ifjúság használatára. Esztergom, 1853. (3. bőv. kiadás. Esztergom, 1878. Legteljesebb új magyar köszöntő mindkét nembeli ifjúság használatára. 5. német és franczia részszel bővített és átdolgozott kiadás. Esztergom, 1887).
4. Kátyolatok a nép életéből. Mulatva oktató versek, tíz képpel. Pest, 1865.
5. Négyeshangú alkalmi dalok, középtanodai növendékek számára. Pest, 1865. (Lovassy Sándorral együtt).
6. Gyászhangok Rimely Mihály apát halálakor. Győr, 1865.
7. Borostyán-koszorú. Győr, 1873. (Jahn Mainráddal együtt).
8. Kegyeletfüzér I. Ferencz József tiszteletére 1876. aug. 27. Győr, 1874.
9. Nefelejtskoszorú József főherczeg tiszteletére. Győr, 1874.
10. Babérkoszorú Simor János herczegprimás tiszteletére. Győr, 1874.
11. Hálalombok Kruesz Kryzostom apát tiszteletére. Győr, 1874.
12. Bakonyi hálalombok Kruesz K. tiszteletére. Győr, 1878.
13. Borostyánkoszorú Sárkány Miklós apát tiszteletére. Győr, 1878.
14. Czipruslombok Horváth Endre síremlékének felavatásakor. Győr, 1879. (A 6–14. sz. munkák költemények).
15. Remete Péter, a derék földmíves. Bpest, 1886. (Bpest, 1891. Népiratok 8.).
Szerkesztette a Komáromi Kalendariumot 1865-től 1880-ig. (Verseket, adomákat írt bele).
Álnevei és jegye: Bakonyi Remete, Bús Remete, Öreg biró és Ny. A.
Károly János és Nyirák Sándor, Emlékkönyv. Székesfejérvár, 1877. 280. l.
Szőllőssy Károly, Szerzetesrendek. Arad, 1878. I. 91. l.
Scriptores Ordinis S. Benedicti. Vindobonae, 1881. 321. lap.
Munkálatok. Budapest, 1883. XLVI. 263., 381. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Könyvészet 1886–87.
Zelliger Alajos, Esztergomvármegyei írók. Bpest, 1888. 149. lap.
István bácsi Naptára 1891.
Pesti Napló 1900. 356. sz.
Alkotmány 1900. 228. szám.
A pannonhalmi szent Benedek-rend Névtára 1900. 94. lap.
