Oláh Gyula,
Oláh Gyula,
orvosdoktor, szül. 1836. febr. 23. Aradon; az ottani főgymnasiumban és a pesti egyetemen tanult és 1863-ban nyert orvosdoktori oklevelet; előbb a Rókus-kórházban működött; 1865–67-ig Jász-Ladány orvosa, 1867-től jászkerületi törvényszéki orvos, 1872–1875-ben országgyűlési képviselő volt. 1875-ben a belügyminiszterium egészségügyi osztályán működött. 1876–82-ig Biharmegye kir. tanfelügyelője, 1883-tól Nagyváradon gyakorló orvos, 1885–1889-ig közegészségi felügyelő volt. 1890-ben leköszönt állásáról és megindította a Közegészségügyi Szemlét. 1896-ban a m. kir. vasút- és hajóstiszti tanfolyamokon rendes tanárrá neveztetett ki.
Sárosy Trombitájának és a Jövő cz. radikális lapnak főmunkatársa volt; írt az Ellenőr, Hon, Nemzet, M. Hirlap, Egyetértés, Országos Hirlap és Magyarország cz. lapokba.
Czikkei az Ung. Med. Chirurg. Presseben (1865. Vorschlag zur Organisation der allgemeinen Sanitäts- und ärztlichen Verhältnisse in Ungarn, Randbemerkungen eines prakt. Landarztes); a Gyógyászatban (1866. A magy. orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseiről, 1873. Beszédei a képviselőházban; a Magyar orvosok és természetvizsgálók XII. nagygyűlése alkalmával történt kirándulásokról: Ajnácskő, Uzd, Putnok és Aggtelek). Főmunkatársa a Gyakorló Orvos czímű havi folyóiratnak.
Munkái:
1. Tanulmány a hasonszenvészet ismertetésére. Pest, 1865. (Különnyomat a Gyógyászat 1864. évf.-ból).
2. A hasonszenvészet értéke. Felelet dr. Balogh Tihamér «Párhuzam a homoeopathia és allopathia közt», czímű művére. Pozsony, 1867.
3. Tanulmány a keleti hányszékelés kór- és gyógytanára vonatkozólag. Jászberény, 1868.
4. Magyarország közegészségügyi statistikája. I. kötet I. füzet. Az egészségügyi személyzet és a gyógyszertárak statisztikája Magyarországban 1875. évről Az egészségügyi személyzet és a gyógyszertártulajdonosok s kezelők névsorával Hivatalos adatok alapján. Bpest, 1876.
5. Az egyesült ellenzék és a boszniai occupátió. Bpest, 1878.
6. Magyarország közegészségügyi viszonyairól. Bpest, 1889. (Ism. Nemzetgazdasági Szemle).
7. A községek feladatai közegészségügyi szolgálat terén. Bpest, 1891. (Közegészségügyi könyvtár I. 2. bőv. kiad. Bpest, 1896.).
8. A kolera és a kolera elleni védekezés. A nagy közönség és nép használatára. A szövegbe nyomott 10 ábrával. Bpest, 1898.
9. A fertőtlenítés kolera idejében. A szövegbe nyomott 10 ábrával. Bpest, 1892. (2. kiadás. Az országos egészségügyi tanács által ajánlott mű. Bpest, 1893.).
10. A gyermekápolás. Bpest, 1893.
11. Az egészségügyi szolgálat a vasutaknál. Bpest, 1897.
12. Az egészségügyi szolgálat a hajókon. Bpest, 1897.
13. Az orvosok jogai és kötelességei. Bpest, 1898.
14. Az utczai burkolat és a közegészségügy. Bpest, 1898.
15. Az ember és az egészség. A szövegbe nyomott 33 ábrával. Bpest, 1899.
Szerkesztette a m. orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének Napi Közlönyét 1867-ben Rimaszombatban, 1871. Aradon (Darányi Jánossal) és a Jász-Kunságot 1872. máj. 5-től aug. 11-ig Jászberényben Szivák Imrével együtt.
Szinnyei Könyvészete.
Rupp, Beszéd 173. l.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1889., 1891–93., 1896., 1899.
Győry Tibor, Magyarország orvosi Bibliographiája. Bpest, 1900.
