Orbán Balázs (lengyelfalvi báró)

Teljes szövegű keresés

Orbán Balázs (lengyelfalvi báró)
országgyűlési képviselő, a m. tudom. akadémia levelező tagja; Orbán János báró huszárszázados és Knecktel (Foresti) Eugenia fia, szül. 1830. febr. 3. Lengyelfalván (Udvarhelym.); felsőbb iskolai tanulmányait Udvarhelyt végezte. Az egyetemi tanfolyamot teljesen be sem fejezve, 1847 elején Konstantinápolyba ment s innét útra kelve beutazta Arabiát, Sziriát, Palesztinát, Egyiptomot. Hazajövetele után csakhamar másodszor is útra indult és útjáról visszatértében 1849-ben Konstantinápolyban 150 főnyi csapatot gyűjtött a magyar hadsereg számára, de alig érkezett Magyarországba, Görgey letette Világosnál a fegyvert. Ekkor Londonba, majd Jersey és Guernsey szigetre, 1855-ben Konstantinápolyba visszatért és itt élt 14 évig. Magyar casinot szervezett és a menekülteknek sokban segítségére volt. Több levelet küldött keletről a kolozsvári lapoknak Bakunin álnév alatt. Künnléte alatt megismerkedett Kossuth-, Mészáros- és Guyonnal; Hugó Viktornak barátságát bírta; 1889-ben a 800 magyarnak Párisban létekor ő beszélt a Pantheonban. Mazzinit és Louis Blancot ismerte s társaságukban szívta be a demokratia és szabadság eszméit. Londonban, hol két évet töltött, a British Museumban utazási tapasztalatait egészítette ki s könyvéhez bő s becses adatokat gyűjtött. 1859-ben hazájába visszatért és 1861. Udvarhelyszék ideglenes főjegyzőjévé, 1867. Kolozsvármegye rendes főjegyzőjévé, 1871. Marosvásárhely, 1872. és 1875-ben Udvarhelyszék alsó kerülete, később Berettyó-Ujfalu országgyűlési képviselővé választotta meg függetlenségi programmal; mind a három időszak alatt jegyzője volt a képviselőháznak. A m. tudom. akadémia 1887. máj. 13. választotta levelező tagjává. Torda város díszpolgára volt. Lénye, ruhája, modora, beszéde, tettei hajthatatlan kurucz jellem és ős székely természet typikus kidomborodása volt. Nemzete függetlensége voIt eszményképe, a minek megvalósítására munkálkodott. Édes anyját, Celesta testvérét forrón szerette. Igaz barát s talpig becsületes, puritán erkölcsű ember volt. Takarékos, majdnem a fösvénységig. Míg mások elvesztegetik őseiktől kapott nagy birtokaikat, én, mondá, büszke önérzettel, sokszor naponként 30 krajczárból megélek! Míg élt, megosztotta kenyerét a fővárosban tanuló szegény székely fiúkkal, a kik koporsóját sírva állották körül. Az udvarhelyi öt osztályú gymnasium részére már évekkel ezelőtt tett alapítványt. Az erdélyi közművelődési egyletnek pár száz aranyat adott. A Szejke fürdőt öcscsének hagyta, oly kikötéssel, hogy évenként 200 forintot fog adni a közművelődési egyletnek és 100 frtot a székelykeresztúri unitárius iskolának. Tövisi telkét, mely mintegy 300 frtot ért, szintén az erdélyi közművelődési egyletnek hagyta. Meghalt 1890. ápril 19-én Budapesten. Vagyona nagyobb részét iskoláknak és az erdélyi közművelődési egyesületnek hagyta.
Czikkei az Ország Tükrében (1864. Szent-Domokostól Gyergyó-Szent-Miklósig); a Hazánk és Külföldben (1865. Kirándulás a gyilkos tóhoz, 1868. A Hargita, Szent-Keresztbánya és fürdői, 1871. Marosujvár, Toroczkó-Szentgyörgy); a Kolozsvári Nagy Naptárban (1866. Várhegy a Fekete-ügy jobb partján); a Vasárnapi Ujságban (1868. Budvár, 1869. A gróf Lázárok szárhegyi kastélya, 1870. Schulcz Ferencz); a Századokban (1869. Lábatlan család síremléke 1400-ból, 1886. Tövis és környéke); a Magyarország és Nagyvilágban (1870. Selye és Bekecs); a M. Polgár Nagy Naptárában (1872. Ó-sáncz szorosa, 1873. Salamon kövei és husvéti népünnep); a Keresztény Magvetőben (1874. Confessio fidei unitariae 1599); az Ellenzékben (1881. decz. Külföldi életemből); az Egyetértésben (1884. 137. sz. Emlékbeszéd Péterfy Károly sírjának megkoszoruzásánál a mezőtúri temetőben); a nagyváradi Szabadságban (1884. 22. és köv. sz. Törökországról).
Munkái:
1. Utazás keleten. Kolozsvár. 1861. Hat kötet. (Ism. Szépirodalmi Figyelő 31. sz.).
2. A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Pest, 1868–73. Hat kötet. (33 önálló s 276 szövegképpel. Ismert. Vasárnapi Ujság 1868. 20. sz. Századok 1869., 1871., 1873., Arch. Értesítő 1869., A Hon 1868. 290., 295., 296., 300. sz., 1870. 57. sz.).
3. Marosvásárhely szab. kir. város leírása. Pest, 1870. (Különnyomat a Székelyföld IV. kötetéből 3 önálló és 10 szövegképpel).
4. Toroczkó és völgyének ismertetése, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból. Pest, 1871. (Különnyomat a Székelyföld V. kötetéből, 5 önálló és 9 szövegképpel).
5. Brassó szab. kir. város leírása történelmi, régészeti és természetrajzi szempontból. Pest, 1873. (Különnyomat a Székelyföld VI. kötetéből 3 önálló és 16 szövegképpel).
6. A bárczasági tíz magyar falu leírása, történelmi és régészeti szempontból. Pest, 1873. (Különnyomat a Székelyföld VI. kötetéből 3 önálló és 14 szövegképpel).
7. Orbán Balázs országgyűlési beszédei 1871-től 1884-ig. Pest, 1875–84. Öt füzet. (Különnyomat az Országgyűlési Naplóból).
8. Kelet tündérvilága vagy Szaif Züliázán szultán. Arab rege. Ali-bey után ford. Kolozsvár, év n. Két rész egy kötetben. (Díszkiadásban is 4 kőnyom. képpel).
9. Magyar népköltési gyűjtemény. Új folyam III. A Kisfaludy-társaság megbízásából szerkesztik és kiadják. Kriza János, Orbán Balázs, Benedek Elek és Sebesi Jób székelyföldi gyűjtése. Kolozsvár, 1882.
10. A székelyek származásáról és intézményeiről. Kolozsvár, 1888. (Értekezések a történ. tud. köréből. XIII. 9.).
Igazmondó 1870. 45. sz. arczk.
Hazánk és a Külföld 1871. 11. sz. arczk.
Jónás Lapja 1873. 6. sz.
Vasárnapi Újság 1875. 25. sz. arczk., 1888. 48. sz. arczk., 1890. 17. sz. arczk.
Krátky János, Szózat. Bpest, 1878. 57. l.
Ellenzék 1884. 16. szám.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886., 1888.
Hazánk 1887. 41. szám. (Pereszlényi).
Sturm Albert, Uj Országgyülési Almanach. Budapest, 1888. 277. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Ország-Világ 266. sz. arczk.
Marosvidék 1890. 23. sz.
Akadémiai Értesítő 1891.
Hunyad 1891. 45. sz.
Kolozsvár 1891. 254. szám.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 463. l. (Dézsi Lajos).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages