Ormós László (csicseri)
Ormós László (csicseri)
ügyvéd, O. László és Szentgyörgyi Zsuzsánna (Sz. István sárospataki tanár leánya) fia, szül. 1814. szept. 15. Sárospatakon, hol iskoláit 1833. júl. végezte s még ugyanazon év decz. 5. esküdött fel Sátoralja-Ujhelyen mint törvényszéki hites írnok. Két évig volt joggyakorlaton Tóth Pápay Zsigmond ügyvéd mellett és azontúl ügyes bajos dolgok elintézésével foglalkozott. 1887-ben készült az ügyvédi oklevél megnyerésére; 1838. szept. 28. föl is esküdött prókátornak. Ifjúsága küzdelem- és sanyarúságteljes volt, azért magába zárkózott és sorvasztó betegséggel küzködő életet élt Sárospatakon, hol háza volt. Kazinczy Gáborral baráti viszonyt folytatott és vele levelezett; Szemere Bertalannal szintén bizalmas viszonyban és levelezésben állott; úgyszintén Pap Endrével, ki költeményt is írt hozzá 1836-ban és ki O. halála után ennek irományait is magához vette. Levelezésben állott még Szemere Pállal, Bajza Józseffel, Almási Balogh Pállal és Kölcsey Ferenczczel. Meghalt 1844. máj. 4. Sárospatakon.
Czikkei s Költeményei jelentek meg a Felsőmagyarországi Minervában (1832. Szentgyörgyi István bölcsészettanár életrajza); a sárospataki Parthenonban (1834.; 1837. neve alatt vagy Szöghalmy álnévvel, Sz. Vinczehegyi klastrom, történeti regény a XIV. századból); az Athenaeumban (1837–39., 1841.); az Emlényben (1839)
Levelezése Kölcsey Ferenczczel (Figyelő III, IV.), levele Almási Balogh Pálhoz (Figyelő XIX. Nyiry István életrajzát küldi).
Kéziratban: Ujhely-vár, magyar hősi rege a XVI. századból (imprimálva 1832.), Husvéti tanítás 1830, Pap választáskor 1838., Lelkületről, Lélektudományon alapult nevelésről (ezzel pályázott a m. tud. akadémia 1886. philosophiai kérdésére); Csengery József Diplomaticá-jának ford., 1833. Cicerónak Az Istenekről szóló három könyve, ford. és mindkettőt jegyzetekkel kisérte; Szózat a sárospataki főiskola szelleme s jövendője ügyében; Eredeti színjátékok, 1834. (I. Váltság, színjáték 1 felv., II. Vén szerelmesek, vígj. 3 felv.)
Szerkesztette, mint az ifjúsági egyesület (irodalmi kör) elnöke, a Parthenon I. és II. kötetét 1834. és 1837-ben Sárospatakon.
Figyelő III. 1877. 199. l., XX. 157. l. (Bajza levele).
Irodalomtörténeti Közlemények 1901. 208. l.
