Óvári Kelemen,
Óvári Kelemen,
jogi doktor, egyetemi tanár, a m. tudom. akad. levelező tagja, előbbinek testvéröcscse, szül. 1844. nov. 21. Pécsett (Baranyam.); gymnasiumi tanulmányait Szabadkán kezdte, Temesvárt folytatta és Pesten végezte; 1863–67-ig a pesti egyetemen a jog- és államtudományi tanfolyamot hallgatta, az államtudományokból államvizsgát tett és 1869-ben jog- és államtudományok doktorává avatták. 1870-ben a polgári törvénykezésből magántanári képesítést nyert és két tanév alatt előadásokat is tartott. 1867-ben a pesti kir. váltótörvényszékhez joggyakornokká s ez év végén az utóbbihoz segédfogalmazóvá neveztetett ki. 1870-ben szolgálattételre a pesti kir. ítélő táblához rendelték be, s miután időközben az ügyvédi vizsgát is letette, 1871-ben az igazságügyi miniszteriumhoz osztották be szolgálattételre és 1872. jan. a kuria legfőbb ítélőszéke osztályához fogalmazóvá léptették elő; 1871-ben a budapesti egyetem jogi karán magántanár volt, 1872. szept. 29. óta az egyetemes európai és hazai jogtörténet rendes tanára a kolozsvári egyetemen, hol 1880–81. és 1884–85-ben jogkari dékán, 1891–92. rector volt. 1892. máj 5. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta.
Czikkei a Jog- és Államtudományi Folyóiratban (1871. Kritikai rovat); A Jogtudományi Közlönyben (1871. Telekkönyvi előjegyzés igazolása); az Erdélyi Hiradóban (1891. 50. és köv. sz. A középkori kereskedés fejlődésének főtényezői); czikkei vannak még a M. Igazságügyben, a Századokban és a kolozsvári egyetem Actáiban.
Munkái:
1. A csődrendszer tekintettel a nevezetesebb külföldi csődtörvényekre s különösen a magyar csődeljárás részletes ismertetése. Irománypéldákkal ellátva elméleti s gyakorlati használatra. Pest, 1871.
2. A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye, összegyűjtötték, felvilágosító, összehasonlító és utaló jegyzetekkel ellátták Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen. Bpest, 1885–1902. I–IV. kötet. (Magyarországi jogtörténeti emlékek. Monumenta Hungariae juridico historica).
3. Werbőczy István Hármas-Könyve. A m. tudom. akadémia által gondozott harmadik kiadás. Az eredetinek 1517-ki első kiadása után fordították, jogi műszótárral és részletes tárgymutatóval ellátták. U. ott, 1894. (Kolozsvári Sándorral együtt Magyar Törvénytár. Milleniumi emlékkiadás 1000–1895.).
A Magyar Törvénytárban 1342–1655-ig lefordította Kolosvárival a törvényeket, eltérésekkel és kiegészítésekkel látva el.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Magyar Könyvészet 1892., 1897.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 629. l.
A kolozsvári egyetem története. Kolozsvár, 1896. 100. lap.
Ország-Világ 1899. arczk.
