Ökröss Bálint,
Ökröss Bálint,
kir. tanácsos, közjegyző, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1829. febr. 13. Debreczenben jómódú földmívelő szülőktől; születése helyén az ev. ref. collegiumban kezdte meg és folytatta tanulmányait. 1848-ban beállt a Károlyi huszárokhoz önkéntesnek és ez ezred zászlója alatt mint altiszt vett részt a Haynau vezérelte osztrák főhadsereg elleni 1849. nyári hadjárat több ütközetében egészen a világosi fegyverletételig. Idegen helyeken tartózkodva, a besorozást szerencsésen kikerülte s buzgón folytatta jogi kiképzését, egyidejűleg nevelői tisztet is viselt az Uray családnál. Azután Pestre jött és az egyetemre beiratkozott. Egyetemi tanulmányainak befejezése után előbb a pesti országos törvényszéknél, utóbb Székesfejérvárt kisebb hivatalokat viselt; majd pedig közjegyzővé neveztetett ki Szentesre, mely hivatalát azonban csak mintegy háromnegyed évig viselte, mert a magyar törvények visszaállításával ezen intézmény megszűnt. Ekkor Pesten lett egy köz- és váltóügyvédi iroda főnöke s váltójegyző. Midőn két terjedelmes műve megjelent, neve nemcsak a jogászvilág, hanem a nagy közönség előtt is ismertté vált, úgy hogy gyakran fordultak hozzá fontos jogi kérdésekben. Midőn 1867-ben megalakult az alkotmányos magyar kormány, Horvát Boldizsár igazságügyminiszter meghívta őt titkárának. Az életbe lépett ideiglenes perrendtartás (1868: 54-ik t.-cz.) formulázása főkép s majdnem kizárólag az ő műve; ő készítette annak megokolását is. Mint az úttörők egyike, legtöbbet tett a szóbeliség ellen szegülő előítéletek felvilágosítására, az üdvös rendszer előnyeinek feltüntetésére s a nagy reform elfogadtatásának lehetségessé tételére. Minisztere külföldre küldötte ezen rendszer tanulmányozására. 1868. aug. a bajor Pfalzba utazott, hol és pedig Zweibrückenben néhány hétig tartózkodott; 1870. ápr. és máj. havát pedig Genfben, Mannheimban, Hannoverben és Kölnben töltötte az új genfi, badeni, hannoveri s az ezeknek alapul szolgáló franczia eljárás tanulmányozása végett. Ezen tanulmányútja eredményéről terjedelmes jelentéseket tett a miniszternek. A közjegyzői törvény (1874. 35.) életbelépte után a közjegyzőség tanulmányozására fordította figyelmét; ezért a miniszteriumban viselt tanácsosi állását 1875-ben a főváros VIII. kerületének kir. közjegyzőségével cserélte föl. Pauler miniszter a közjegyzői törvény tervének elkészítésével őt bízta meg. Ő felsége ez alkalommal kir. tanácsossá is kinevezte; a kir. közjegyzői kamara pedig elnökéül választotta. A m. tudom. akadémia 1868. márcz. 18. választotta levelező tagjai sorába, hol azon év decz. 14. tartotta székfoglalóját A törvénykezés reformjai cz. értekezéssel. Családi élete nem volt boldog, mert fiúgyermekeit kis korukban elvesztette, leányát pedig, kit fölnevelt és férjhez is adott, férjhezmenetelének már második évében eltemette. E gyászos haláleset magával vitte a szerető apa legfőbb örömét. Leánya elvesztése testi s lelki erejét megtörte. Váczon vett házat és szőlőt, ott akarta leélni hátralévő éveit. De mire váczi kis fészke teljesen rendbe jött, 1889. jan. 4. Budapesten meghalt. A m. tudom. akadémiában 1889. nov. 23. Tóth Lőrincz tartott fölötte emlékbeszédet.
Czikkei a Családi Lapokban (1855. Látogatás Samilnál, francziából); a Hazánk és a Külföldben (1866. Sajtó és törvényhozás); a Jogtudományi Közlönyben (1866. A sanctio pragmatica, Koronázási ünnepély Budán 1792-ben, Az 1843–44. országgyűlés, 1867. Miniszteri felelősség és időleges törvényhozás, Területen kívüliség, Biztosítás a közpolgári ügyekben, A perújítás elévülése, Kodifikatio, A javaslattevő bizottmány, A szóbeliség és nyilvánosság kérdéséhez, Polgári törvénykezési rendtartás, Motivumok a törvénykezési rendtartáshoz, Közlemények az országos bizottság tanácskozásairól a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában, Főeskü); az Igazságügyben (II. 1874. A módosított ügyviteli szabályok, IV. 1875. Irásbeliség és szóbeliség).
Munkái:
1. Nápolyi Johanna, vagy egy királyné bűnei. Történeti regény. Molé-Genthilhomme után ford. francziából (Ö**B** Pest, 1857.
2. Magyar polgári magánjog. Az 1848-dik évi törvényhozás és az országbirói tanácskozmány módosításai nyomán kézikönyvül. U. ott, 1861. (2. átdolg. és bőv. kiadása: Átalános magyar polgári magánjog ... cz. U. ott, 1863., 3. kiadás 1867., 4. k. 1873. U. ott.).
3. Átalános magyar törvénykezési eljárás peres és perenkívüli ügyekben a legújabb törvényhozás szerint. Felvilágosító jegyzetekkel és kimerítő irománypéldákkal, birák, ügyvédek s a közélet használatára. U. ott, 1863. (2. kiadás. U. ott, 1867.).
4. Magyar polgári magánjog és törvénykezési eljárás a legújabb törvények és legfelsőbb rendeletek nyomán jogtanulók használatára. U. ott, 1864.
5. Austriai átalános polgári törvénykönyv, felvilágosító jegyzetekkel s az ezen törvénykönyvre vonatkozó törvényekkel és rendeletekkel kisérve. U. ott, 1865. Két kötet. (Új Törvénytár III., IV.).
6. Magyar fenyítőtörvény. Irta Szlemenics Pál. 4. jav., a legújabb törvények- és rendeletekkel bőv. kiadás. U. ott, 1865.
7. A törvénykezés reformjai. U. ott, 1869. (Értekezések a törvénytud. köréből I. 10. Székfoglaló).
8. Törvények és hivatalos rendeletek gyűjteménye, a nemzeti felelős kormány visszaállításától fogva 1867-ig. Kiegészítő jegyzetekkel. U. ott, 1869. Két füzet.
9. Magyar polgári törvénykezési rendtartás (1868: LIV. Törvényczikk), összehasonlító és fölvilágosító jegyzetekkel. U. ott, 1870.
10. Magyar közjegyzői törvény (1874: XXXV. Törvényczikk). Az e törvényre vonatkozó miniszteri rendeletekkel, összehasonlító és kiegészitő jegyzetekkel kisérve. Budapest, 1875. (2., az 1886. VII., a közjegyzői törvényt módosító és kiegészítő törvény-czikkel bőv. kiadás. U. ott, 1886.).
11. A törvénykezés reformja a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság alapján. Javaslatul a polgári perrendtartáshoz. U. ott, 1880.
12. Előadói javaslat a magyar polgári perrendtartás tárgyában. U. ott, 1871. (Különnyomat a M. Themisből).
13. Czinka Panna. Színmű dalokkal 4 felv. U. ott, 1887. (Czinka Panna életrajzával. Ism. P. Napló 1887. 194. sz., Szinészek Lapja 27. sz.).
Szerkesztette az Országos Naptárt 1866., 1867. és 1868-ra; alapította és szerkesztette a Jogtudományi Közlöny cz. hetilapot 1866–68. márcziusig; társszerkesztője volt a Jogtudományi Szemle cz. havi folyóiratnak (Pest, 1868–70.).
Kéziratban: Előadói javaslat a magyar (szóbeli) polgári perrendtartás tárgyában és általános indokolása a magyar polgári perrendtartás tárgyában készült előadói javaslatnak; több tervezett szinműtöredék.
Akadémiai Értesitő 1868. 98. l.
Moenich-Vutkovich, Magyar Irók Névtára. Pozsony, 1876. 501. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr. II. 768. l.
M. Könyvészet 1886–87.
Tóth Lőrincz, Emlékbeszéd Ökröss Bálint felett. Bpest, 1889. (Emlékbeszédek VI. 2.).
M. Akadémiai Almanach 1890. 190. l.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 644. l.
