Őrley János,
Őrley János,
kir. iparfelügyelő, Ő. János és Grossinger Sarolta fia, szül. 1864-ben Pesten; a zerge-utczai reáliskolába járt, hol Ring Armin tanár élesztette benne a chemia iránti hajlamot, a műegyetemen pedig Wartha Vincze. 1887-ben bevégezvén tanulmányait, Trefort Ágoston miniszter az agyagipar tanulmányozása végett állami ösztöndíjjal külföldre küldötte. Az ellhageni porczellángyárban nyolcz hónapot töltött és Németország nevezetesebb gyárait tanulmányozva, egy év mulva visszatért. Ekkor a herendi porczellángyárban vállalt el művezetői állást; azonban a gyár akkori külföldi igazgatójának összeférhetetlensége miatt négy hónap mulva otthagyta állását és a feketeerdei (Biharm.) üveggyárhoz szegődött vegyésznek. 1889-ben Baross Gábor miniszter ismét külföldi tanulmányútra küldötte, honnét visszatérve még ugyanazon évben a herendi porczellángyár igazgatója lett. Ekkor készítette a Mária Valeria főherczegnő kelengyéjéhez tartozó porczelántárgyakat. A részvénytársaságnál viselt állását 1893-ban felmondotta s ekkor a részvénytársaság a gyárat eladta. Az új tulajdonosok alatt még fél évig maradt. Herenden a német lakosok megmagyarosítására törekedett, azért olvasókört, hitelszövetkezetet létesített; kezdeményezője volt az állami iskola felállításának, melynek ottléte alatt iskolaszéki elnöke volt. 1895 elején a budapesti Fischer-féle majolika-gyárnak műszaki vezetője lett, honnét a részvénytársaság válsága következtében még azon évben a körmöczbányai kőedénygyár igazgatását vállalta el. Itt a magyar egyesület Litvániának választotta; az egyesület számára Angyal Béla tanárral színpadot épített és azon színi előadásokat rendezett, melyekben maga is játszott. 1897-ben a budapesti állami felső ipariskola vegytani tanszékéhez neveztetett ki, s 1901 óta a kereskedelmi miniszteriumban teljesít szolgálatot.
Több közgazdasági czikket írt a vidéki napilapokba (Székely Lapok, Székely-Udvarhely 1902–1903), melyek közűl nevezetesebbek: A fazekasság helyzete és jövője.
Munkái:
1. A körmöczbányai magyar egyesület XVII. évi működése. Szerk. Körmöczbánya, 1897.
2. Ipar és iparfejlesztés Udvarhely vármegyében. Székely-Udvarhely, 1901.
3. Útmutató fazekasok és kályhások részére. Bpest, 1903.
Önéletrajzi adatok.
