Palcsó István,
Palcsó István,
ág. ev. lyceumi tanár, szül. 1826. jan. 12. Kézsmárkon (Szepesmegye) szegény szülőktől; szülővárosában tanult a főgymnasiumban a grammatikai osztályokban, a bölcseletet és jogot is ott tanulta. 1846. júl. 2. Dessewffy Egyed gróf házánál nevelő lett; e mellett tanulta a theologiát, a héber, görög, franczia és angol nyelvet, részt vett a magyar és német önképzőkörök gyakorlatain és a papjelölti vizsgát is letette. Az 1848–1849. szabadságharczban részt vett mint nemzetőr és 1849. januártól Klapka seregében harczolt mint honvédtüzér ápr. 15-ig, mikor betegen visszatért szüleihez. Ezután ismét nevelő volt és megszerezvén a költséget, 1852 tavaszán a jenai egyetemre iratkozott be. Innét meghívták a kézsmárki lyceumhoz tanárnak, hol 1853. ápr. 15-től tanított; egyszersmind 30 évnél tovább az alumneumban a növendékek felügyelője s a lyceumi könyvtár kezelője volt. 1893-ban ünnepelte tanárságának 40. évét. 1895. ápr. 21. midőn a kézsmárki conventi gyűlésben szólt utoljára, szívszélütés érte s még aznap meghalt.
Czikkeket írt a Zipser Boteba, a Prot. Egyh. és Isk. Lapba s a Karpaten Postba.
Munkái:
1. A késmárki ág. ev. kerületi lyceum Értesítője 1867., 1880., 1881. és 1882.
2. A késmárki ág. hitv. ev. kerületi lyceum története. Kézsmárk, 1893.
Weber, S., Ehrenhalle verdienstvoller Ziser des XIX. Jahrhunderts 1800–1900. Igló, 1901. 271. l. (önéletrajz) arczk.
Karpaten-Post, 1895. 17. sz.
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1895. 19. sz. és gyászjelentés.
