Pálffy Zsigmond (pálfiszegi),
Pálffy Zsigmond (pálfiszegi),
királyi posta- és távirda-főtiszt, P. Zsigmond uradalmi ügyvéd, később kir. ítélőtáblai biró és Noszlopy Erzsébet, a szabadságharcz alatt vértanuhalált szenvedett Noszlopy Gáspár nővérének fia, szül. 1860 ápr. 30. Nagy-Atádon (Somogym.); középiskolai tanulmányait a budapesti belvárosi főreáliskolában, 1875-től 1878-ig pedig a pécsi állami reáliskolában végezte. Atyjának elhalálozása folytán a család mostoha viszonyai miatt tanulását félbe kellett szakítania s 1881-ben a m. kir. posta szolgálatába lépett mint gyakornok, 1884-ben mint postatávíró tiszt; 1886–92-ig a budapesti postaigazgatóságnál, annak IV. ügyosztályában mint előadó, 1895-ig mint a félegyházai postahivatal főnöke, jelenben pedig mint postafőtiszt a szegedi kir. posta-távíró hivatalnak távbeszélő osztályában ellenőri minőségben mőködik.
Czikkeket írt a posta-távírói szaklapokba.
Munkája: Portomentességi rendeletek és szabályok gyűjteménye 1867. évtől 1895. augusztus 1-ig. Kis-Kun-Félegyháza, 1895.
A m. n. múzeumi könyvtár példányáról és önéletrajzi adatok.
