Pallyó András,
Pallyó András,
bölcseleti doktor, kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1806. nov. 17-én Varanón (Zemplénm), 1824. okt. 5. lépett a rendbe Kecskeméten; pappá szenteltetett 1832 aug. 21. Nyitrán. 1825–26. Kecskeméten novitius volt, 1827. ugyanott a II. grammatikai osztály tanára, 1828. Korponán ugyanaz, 1929–30. Váczon bölcseletet tanult és elnyerte a doktorátust, 1831–32. Nyitrán és Szent-Györgyön theologiát tanult, 1833–1836. Kolozsvárt a grammatikai osztályok tanára, 1837. Debreczenben az I. humaniorák tanára, 1838–41. Sátoralja-Ujhelyt ugyanaz, 1842–43. betegeskedett, 1844. Szegeden a logika, metaphysika és ethika tanára, 1845–48. ugyanott az elméleti s alkalmazott mennyiségtan tanára, 1849. Veszprémben rendfőnöki tanácsos, a ház rectora s a helybeli gymnasium igazgatója, 1850. Nyitrán hivatal nélkül élt, 1851–52. Kolozsvárt a mathematika tanára, a csillagvizsgáló s mathematikai múzeum igazgatója, 1853. a hittannak, latin nyelvnek tanára és katecheta, 1854. Szebenben gazdasági ügyekben tanácsadó, 1855–56. házi lelki atya, 1857. Rózsahegyen a háznak másodkormányozója s házi lelki atya, hol 1857. november 14-én meghalt.
Munkái:
1. Tentamen publicum ex algebra. Szegedini, 1845.
2. Adaequata ratio diametri ad peripheriam mathematice determinata 1846. U. ott.
3. Honoribus adm. rev., ac eximii patrix Marci Kronovszky, dum sacrum jubilare celebraret. Anno 1857. die 30. Augusti Cibinii. Leutschoviae.
Petrik Bibliogr. és a kegyes-tanítórend jegyzőkönyvéből (Rulla), Csaplár Benedek szives közlése.
