Palmer Kálmán,
Palmer Kálmán,
országgyűlési gyorsírói titkár, előbbinek testvéröccse, szül. 1860 decz. 25. Oláh-Láposbányán; középiskoláit Egerben, Máramaros-Szigeten és Kolozsvárt végezte 1878-ban a piaristák főgymnasiumában. Innét kezdve 1882-ig a budapesti egyetem bölcseleti tanfolyamán hallgatta Gyulai Pál, Greguss Ágost és Beöthy Zsolt irodalmi s aesthetikai előadásait. Önkénytesi évét 1883-ban leszolgálván, előbb a Nagy-Szalonta melletti Erdő-Gyarakon vállalt nevelői állást a Bessenyey-családnál, melynek révén gyakori bizalmas érintkezésbe jutott Arany János szalontai rokonságával, főként sógorával Ercsey Sándorral, a kivel azontúl évekig levelezésben állott. Arany László biztatására jött a fővárosba s lépett a magyar földhitelintézet szolgálatába; a honnét 1885-ben b. Nyári Adolf, József főherczeg egykori főudvarmestere, hívta fia mellé nevelőnek. 1890-től kezdve az országgyűlési gyorsíró-hivatalnak tisztviselője. 1903-ban titkárrá léptették elő. Társadalmi téren mint a műbarátok köre és a Klotild-szeretetház-egyesület titkára működik; része volt a nemzeti szalon megalapításában is, melynek fennállása első évében szintén titkára volt. Külföldi utakat tett Olasz- és Németországban, Svájcban, Dél-Francziaországban, többi közt 1899-ben állami segítséggel nevezetesebb külföldi szegénynevelő intézetek tanulmányozása czéljából; szerzett tapasztalatait a Budapesten 1903-ban felállított új Klotild-szeretetház berendezésében és szervezésében érvényesítette.
Az irodalmi téren mint versíró, fordító és hírlapíró működik. Első verse a K. Beniczky Irma szerkesztette Kis Vasárnapi Ujságban (1874) jelent meg; költeményeket írt még a következő lapokba: Dengi János Délibábja (1877). 1878-tól: Fővárosi Lapok, Vasárnapi Ujság, Ország-Világ, M. Bazár; a Budapesti Szemlében (1894. Hamerling, Őszi válás cz. költ.), a Budapesti Hirlapban (1885. 316. szám Szilágyi István). A Pesti Naplónak (1896–1901.) tárcza és vezérczikkírója volt. Czikkei közül általánosabb érdekűek a P. Naplóban (1885. 102. sz. Arany János emléke Nagy-Szalontán, 156. sz. A nagyszalontai Arany-szoba, 1897. 7. sz. Pápai István, 252, Pulszky Ferenc, 293. Wesselényi szobra, 1898. 258. Ave pia anima, Erzsébet királyné halálára, 1899. 115. Demokraczia a művészetben, 193. Petőfi-kultusz, 251. Emlékezés Erzsébet királynéra, márcz. 1. Gróf Apponyi György, 1900. 120. Munkácsy Mihály, decz. 1. Vörösmarty ünnepe); Fővárosi Lapok (1886. 293. sz. A költő és unokája, Arany-ereklye); Egyetértés és Pester Lloyd (1888. 97. szám, József főherczeg czigánynyelvtana); Nemzet (1896. 294. sz. Arany János a közügyről); a M. Szalonban (1895. parlamenti szónokok); a Nyelvőr Szarvas Gábor Albumában (1895. Szarvas Gábor megdicsőülése, humoros költemény).
Munkái:
1. Költemények. Írta Pálmai Kálmán. Nagybánya, 1882.
2. Csöndes hullámok. Költemények. Budapest, 1888. (Eredetiek és Lenau, Heine, Lamartine, Müller von Guttenbrunn, Coppée és Lorm után ford. Ism. Vasárnapi Ujság 1887. 50. sz.).
3. Nagybánya és környéke. A magyar országos bányászati és kohászati egyesület első vándorgyűlése alkalmára többek közreműködésével szerk. Nagybánya, 1894. Számos műmelléklettel és szövegképpel. (Wekerle, Jókai, Bartók kéziratmásaival. Ism. Vasárnapi Ujság 1894. 31. sz.).
4. Schiller Frigyes, Tell Vilmos. Színmű 5 felv. ford. Bpest, 1901. (Olcsó Könyvtár 1215–1217.).
Egyik dala: Páros csillag az éj alján Pete Lajos zenéjével a nép közt is elterjedt és mint «chanson populair» van fölvéve Polignac. M. «Poetes Hongrois» cz. anthologiájába.
Álnevei és jegyei: Pálmai Kálmán, Mai Pál (írói nevei), – Im – – Im, P. K.
M. Könyvészet 1888., 1894., 1901.
Vasárnapi Ujság 1895. 42. sz. és önéletrajzi adatok.
