Paulay Ede,
Paulay Ede,
a budapest nemzeti színház fő-igazgatója, a Kisfaludy-Társaság tagja, szül. 1836. márcz. 15. Tokajban (Zemplénm.), hol atyja kincstári tisztviselő, a sóhivatal pénztárnoka volt; a gymnasiumot Sátoralja-Ujhelyben, Budán és Kassán végezte; szülei akarata szerint az egyházi pályára, a premontrei rendbe kellett volna lépnie, lelke azonban a művészi pályára vonzotta s 1851-ben Kassán színész lett, álnevet vett fel és tíz évnél tovább volt a vidéki színpad kedvelt művésze; bejárta Kolozsvár, Szeged, Debreczen, Győr színpadait. 1859-ben vette nőűl Gvozdanovits Juliát (előbb Jánosiné). 1860-tól 1863-ig a kolozsvári állandó színháznak volt szerződött tagja, mint első rangú drámai színész, majd mint rendező. 1863. aug. meghívást kapott a budapesti nemzeti színházhoz, hol nehány nagyobb szerepben, ugymint Hamlet, Bánk bán, Rang és mód, Seneterre marquisban annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy nejével együtt (ki 1880. máj. 1. történt haláláig volt tagja a nemzeti színháznak) már szept. 1-től szerződtették. P. mint színész a pesti színpadon nem emelkedett első rangra, mint drámai rendező is működött 1873-ig; 1877. aug. havától Szigligeti drámai igazgató alatt állandó drámai főrendező lett; miközben a színészi pályáról is lelépett, mert főrendező nem lehetett többé működő színész; tevékenységét egészen az országos színi iskolának szentelte, hol mint tanár és aligazgató működött. 1872-ben nagyobb utat tett Franczia-, Német- és Olaszországban, 1876-ban ismét Párisba s Londonba utazott. Midőn Szigligeti 1878. jan. 19. meghalt, őt nevezték ki a nemzeti színház drámai igazgatójának; midőn pedig az opera átköltözött újonnan épült Andrássy-úti díszes hajlékába, a nemzeti színház főigazgatója lett; ezen állását 1894. márcz. 12. Budapesten történt haláláig töltötte be. A Kisfaludi-Társaság 1882. febr. 8. választotta meg rendes tagjának. Legnagyobb érdeme marad a régibb magyar drámai irodalom fölelevenítése, elavult nyelvű, de még hatást igérő darabok kijavítása által. Síremlékét (a reliefet mintázta Margo Ede) 1897. nov. 26. leplezték le a budapesti kerepesiúti temetőben. Második neje volt Adorján Berta drámai színésznő, ki férje halála után 1895. okt. 15-től ismét a nemzeti színház keretébe lépett.
Czikkei a Főv. Lapokban (1873. 46. sz. Nyilt levél Vadnay úrnak, 1879. 258. sz. A nemzeti színházban a magyar eredeti drámairodalom, 1883. 220., 221. sz. Az ember tragédiája a színpadon); a Budapesti Szemlében (I. 1873. A nemzeti színház szervezetéről; a Figyelőben (1874. A színi tanodáról); a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (XIX. Drámairodalmunk a nemzeti színház megnyitása óta. Székfoglaló); a M. Salonban (VIII. 1887. A nemzeti színház, arczképekkel; németül az Ungarische Revueben).
Munkái:
1. A színészet elmélete. Iskolai kézikönyv a színészeti tanoda növendékei használatára. Pest, 1871.
2. Forestier Pál. Színmű 4 felv. Augier E. után ford. U. ott, 1871. (Nemzeti Színház Könyvtára 2. Először adták a bpesti nemzeti színházban 1870. decz. 30).
3. Júlia, dr. 3 felv. Feuillet Octave után ford. U. ott, 1871. (N. Színház K. 14.).
4. Laury Kisasszony vagy a várfalak között. Dráma 5 felv. Mosing C. után ford. u. ott, 1871. (N. Sz. Kvtára 18. Először szept. 1.).
5. Bajazet. Szomj. 5 felv. Racine után ford. és életrajzával bevezette. U. ott, 1872. (Racine színművei 1. Először a nemzeti színházban 1881. nov. 17.).
6. Galiléi. Dr. 3 felv. Ponsard után ford. U. ott, 1873. (Először a n. színházban 1869. ápr. 2.)
7. Dolores. Dr. 5 felv. versekben. Weilen József után ford. U. ott, 1874. (N. Színház Kvtára 49. Először jún. 5.).
8. Marcel. Dr. 1 felv. Sandeau Gy. után ford. U. ott, 1874. (N. színház kvtára 59.).
9. Visszapillantás a színészeti tanoda 10 évi működésére. A tanári kar megbízásából. U. ott, 1874.
10. Iphigenia. Szomj. 5 felv. Racine után ford. U. ott, 1875. (Racine színművei 3.)
11. Figaro házassága vagy egy napi bolondság. Vígj. 5 felv. Beaumarchais után ford. U. ott, 1876. (Olcsó Könyvtár 26. Ism. Figyelő X. Először a bpesti nemzeti színházban 1880. márcz. 12.).
12. A szeleburdi, vagy mindent rosszkor, Bohózat 5 felv. Molière után ford. U. ott, 1877. (Molière vígjátékai 7. Először a bpesti nemzeti színházban jún. 20.)
13. A legyőzött Róma. Trag. 5 felv. Irta Parodi. U. ott, 1878. (Nemzeti Színház Könyvtára 115. Először aug. 23.).
14. Ne fogadj fel soha semmit. Vígj. Francziából ford. U. ott, 1879. (Olcsó K. 87.).
15. Sevillai borbély, Vígj. Beaumarchais után francziából ford. U. ott, 1881. (Olcsó K. 121. Először 1881. jan. 30.).
16. Csongor és Tünde. Színmű a magyar regevilágból Irta Vörösmarty Mihály. Színre alkalmazta... U. ott, 1881. (1894. máj. volt a bpesti nemzeti színházban 100-dik előadása).
17. Fedora. Dr. 4 felv. Sardou Victorien után ford. U. ott, 1898. (Fővárosi Színházak műsora 20.)
18. Francillon. Írta Dumas Sándor, ford. u. ott, 1898. (Fővárosi Színházak Műsora 59.).
Többi fordított színművei: Mirabeau ifjúsága, színmű 4 felv. Langlé Aylic és Deslandes után francziából. (Először adták a pesti nemzeti színházban 1866. ápr. 13.); A jó falusiak, színmű 5 felv., Sardou V. után ford. (Szerdahelyi Kálmánnal együtt. Először 1867. nov. 15.); Drahomira, szomj. 5 felv. Weilen J. után ford. (Először 1868. okt. 23.); A testvérek, színmű 1 felv. Goethe után. (Először 1869. jún. 23.); A haza, tört. dr. 5 felv., Sardou V. után ford. (Szerdahelyi Kálmánnal. Először 1870. okt. 28); Alfonz úr, vígj. 3 felv. Dumas S. után ford. (Először 1874. ápr. 1.); A cremonai hegedűs, dr. 1. felv., írta Coppé F. ford. (Először 1877. jan. 5.); A munkások, dr. 1 felv. Manuel Ö. után (Először 1878. nov.); Madách Imre Ember Tragédiáját 1883-ban színre alkalmazta s szept. 21. óta a budapesti nemzeti Színházban 100-nál többször adták; Borbála, vígj. 3. felv. Musset A. (Először 1881. nov. 17.), Constantin abbé, vígj. 3 f. Írták L. Helevj, H. Cremieux és P. Decourcelle (1888. márcz. 9.), Válás után, vígj. 3 f. Bisson A. (nov. 16.), Pépa, vígj. 3 f. Meilhac és Granderax (1889. máj. 17.). A sövény mellől, vígj. 4 f. Blumenthal Oszkár (1890. decz. 19.), A megboldogult, vígj. 3 f. A Bisson (1891. máj. 29.), A hazug, vagy az igazság is gyanus, vígj. 3 f. Don Juan, Ruiz de Alarcon y Mendoza, spanyolból ford. Győry Vilmos, színre alkalmazta (szept. 9.), Musotte, színmű 3 f., Guy de Maupassant és J. Normand (okt. 9.). Ezeken kivül Kassán előadták: A boszorkány, tört. dr. 5 f. 9 képben Borgeurs A. és Barbir Julianna után. (Először 1873. decz. 16.), A jogászok és Márton apó, A targonczás, színmű 3 felv. Carmon (1874. ápr. 16.), Gringoire, vagy a szellem diadala, színmű 1 felv. Banville F. (1878. jan. 2.).
A Nemzeti Színház történetét akarta megírni; azonban ezen tervezett munkájából csak jegyzetek maradtak.
Magyarország és a Nagyvilág 1878. 17. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1883. 37. szám, 1894. 11. sz. arczk.
Petrik Könyvészete.
Magyarság 1889. 26. szám.
Kiszlingstein Könyvészete.
1894: Ország-Világ 12. sz. arczk., Nemzet 72., Budapesti Hirlap 72., Hazánk 78. sz., P. Napló 71., P. Hirlap 72., M. Hirlap 72. sz.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 861., XVIII. 420. l.
