Pawlowsky Ede (rosenfeldi),
Pawlowsky Ede (rosenfeldi),
m. kir. honvéd százados h. a., szül. 1834. márcz 23. Budapesten, Lengyelországból származott családból (édes anyja báró Perényi Anna); tanulmányait 1842–48-ig a piaristáknál végezte; 1850. febr. 10. a cs. kir. közös hadseregbe lépett és abban mint hadapród (cadet) és főtiszt 11 évig szolgált; résztvett az 1859. olasz hadjáratban és a solferinói csatában a tiszti érdemkeresztet érdemelte ki. 1860 végén családi ügyei miatt a hadseregből kilépett. 1861–64-ig a főváros törvényhatóságánál nyert fogalmazói állást. 1864-ben a Miksa kir. főherczeg mexikói legio önkéntesei közé állott és az I. huszárezredben szolgálván, három év alatt önkéntesből hadnagygyá, majd főhadnagygyá és századossá lépett elő. Midőn Miksa császár 1867. febr. 13. egy kis hadoszlop élén Mexikóból Queretatóba indult, az ő huszár-százada követte őt. A főhadiszálláshoz beosztva, a császár testőrségéhez tartozott. Több csatában tanusított magatartása elismeréseül a Guadelupe-rend lovag-keresztjével, mexikói arany vitézségi éremmel és franczia ezüst éremmel tüntettetett ki. De miután Queretaro 1867. máj. 15. árulással elveszett, több társával együtt Guanajuatoban töltendő két évi hadi fogságra ítéltetett; ebből azonban csak hat hónapot töltött ki, mert nov. vége felé amnestiát nyert és szabadon bocsáttatott. 70 napi terhes és veszélyes utazás után hazájába ismét visszatérhetett. 1869. ápr. 15. magy. kir. honvédhuszár-főhadnagygyá neveztetett ki, 1872-ben pedig századossá lépett elő s 1895-ben a honvédelmi miniszteriumban volt szolgálattételre beosztva; jelenleg Budapesten nyugalomban él.
Munkája: Miksa császár mexikói szerencsétlen expeditiójának leírása. Kiváló tekintettel Queretaro 70 napig tartó ostromára. Mexikói élet. Utazási élemények. Kőny. képpel. Budapest, 1882. (2. bőv. kiadás. u. ott, 1894.).
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1894. és önéletrajzi adatok.
