Pázmány Péter (panaszi),

Teljes szövegű keresés

Pázmány Péter (panaszi),
theologiai doktor, bibornok, esztergomi érsek, P. Miklós (ki szent István király idejéből való ősrégi nemes családból származott) biharmegyei alispán s Massai Margit fia, szül. 1570. okt. 4. Nagyváradon. Atyja (ki a Kálvin tanait vallotta) korán özvegységre jutott és második nőül vette a hitbuzgó katholikus Tholdy Bórát, ki mostoha fiát is tizenhárom éves korában a róm. kath. vallásra térítette. Különösen Szántó mély hatást gyakorolt a serdülő gyermekre, ki iskoláit szülővárosában kezdte s Kolozsvárt folytatta, hol 1587-ben belépett a jezsuita-rendbe. A rendi újonczokra kimért két évi próbaidőt Krakkóban kezdte meg, majd Bécsbe helyeztetvén át, a próbaidő letelte után a három évig tartó bölcseleti tanfolyamot szintén Bécsben végezte; ekkor 1593-ban a hittudományi tanfolyam elvégzésére Rómába küldetett. Itten Bellarmin Róbert bibornok kiváló irodalmi munkálkodásával gyakorolt reá legnagyobb befolyást. A személyes benyomásokat, melyek lelkületét érték, a korabeli események, a katholiczizmus és protestantizmus közt folyó vallási harcz még csak növelték. Római tanulmányait befejezve, huszonkét éves korában szenteltetett fel és avatták fel doktorrá. A rend részéről 1597-ben Gráczba küldetett, hogy a rendi kollegiumban a tanulmányi felügyelő hivatalát lássa el. E tisztet csak egy évig viselte, a mikor az egyetemen a bölcselet tanitásával bizatott meg; három évig tanította itt a logikát, erkölcstant és a természettant, midőn előljárói 1601-ben a vágsélyei rendházba küldték, hogy hazájában mint hithirdető működjék a kath. vallás emelésén. Itteni tartózkodása egész életére mély kihatással bírt, megismerkedett Forgách Ferenczczel, Nyitra tudós püspökével. Kassán és Nyitravármegyében működött nagy sikerrel. Hatalmas szónoklatai és vitatkozásai számosakat vezettek vissza a protestantizmusból az elhagyott egyházba, így Forgách Miklós és Zsigmond grófokat, Thurzó Kristófot és Esterházy Miklóst. 1603-ban ismét Gráczba helyeztetett vissza, hol három évig a hittudományokat tanította. 1607-ben másodszor küldték hazájába, a hol Forgách Ferencz esztergomi érsek vette udvarába. 1608-ban országos figyelmet vont magára, ugyanis a pozsonyi országgyűlésen, mint rendjének képviselője, ennek érdekében hatalmas beszédben szólalt fel a bécsi békekötés 8. pontja ellen, a mely a jezsuitáktól megtagadja a birtokszerzési jogot; majd arra bírta az érseket, hogy Nagyszombatban 1611. a papság szellemi és erkölcsi újjáteremtése czéljából tartományi zsinatot tartson, Forgách érsek kezdeményezésére és II. Mátyás kérelmére V. Pál pápa fölmentette Pázmányt szerzetesi fogadalmai alól, 1616. ápr. 15. turóczi préposttá s szept. 28. esztergomi érsekké neveztetett ki. P. volt a magyarországi ellenreformáczió lelke; ékesszóló prédikátzióival, élőszóval és sajtó utján folytatott hitvitáival, a melyekben a lángész, mély tudomány és az általa irodalmivá reformált nyelv hatalmas ereje nyilvánult, a protestantizmus fölött a diadalok hosszú sorát aratta. 1603–12-ig kilencz polemikus munkája jelent meg, ezek a kath. egyház tanításának, szertartásainak és történetének egyes pontjait tárgyalják, a melyeket a protestánsok leginkább megtámadtak. Mint a r. kath. egyház feje felhasznált minden eszközt, a melyet igénybe venni a vallás szelleme és a pozitiv törvény nem tiltott, hogy az egyháza rovására elhatalmasodott protestantizmus terjeszkedésének utját állja s azt gyengítse. Az általa visszatérített főrangú családok számát harminczra teszik. A már említetteken kívül nevezetesebbek az Erdődyek, Draskovichok, Pálffyak, Hallerek, Kornisok, Bosnyákok, Koházyak; ő vezette vissza az egyházba Zrinyi Györgyöt, Bethlen Gábor özvegyét, Brandenburgi Katalint és Rákóczi György fejedelem testvérét Pált. 1619-ben Nagyszombatban az ifjúság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított, úgyszintén Bécsben is egyet 1623-ban (közel 200,000 frtnyi áldozattal), a mely máig is virágzik és alapítójának nevét (Pazmanaeum) viseli. 1635-ben 100,000 frtnyi alappal létesítette a magyar tudományos egyetemet, hittani s bölcseleti karral; Pozsonyban a jezsuitáknak kollegiumot és iskolát, Érsekujvárt és Körmöczön a Ferenczrendieknek kolostort alapított. Politikai szerepléséből említést érdemel, hogy az 1618. országgyűlésen főleg az ő érdeme volt, hogy még a gyermektelen II. Mátyás életében, utódjává Ferdinánd választatott meg. 1629. nov. 19. a pápa bibornokká nevezte ki. A Bethlen Gáborral való háborúskodások alkalmával főkép a békekötéseknél gyakorolta befolyását, I. Rákóczi Györggyel szivélyes viszonyban állott s míg élt, vissza tudta őt tartani attól, hogy a protestánsokkal és a törökkel szövetkezve II. Ferdinánd ellen fegyvert fogjon. Elévülhetetlen érdeme a mai irodalmi nyelv megteremtése; mint a szó nagymesterét a «magyar biboros Ciceró» névvel tisztelte meg nemzete. Ferdinánd 1632 elején Rómába küldte, hova febr. 14. elindult és márcz. 7 érkezett meg; küldetésének czélja volt, hogy a pápát nyerje meg a császárnak nyujtandó pénzbeli segélyre, birja rá VIII. Orbánt, hogy a franczia és svéd király közti szövetséget megbontsa, s végre, hogy a pápa vegye kezébe a katholikus fejedelmek közti szövetség megalkotását; azonban küldetésének czélját el nem érhette. Egészségi állapota már hosszabb idő óta meg volt támadva; az egész országra kiterjedő gondok, azon óriási tevékenység, melyet a politikai és irodalmi téren kifejtett, a folytonos izgatottság korán megtörték erejét. Római utazása csak növelte baját, mihez járult az is, hogy noha köszvénybaja súlyosbodott, nem kimélte magát. Halála 1637. márcz. 19. következett be Pozsonyban, hol bécsi utjára készült. Holtteste ápr. 3. tétetett a pozsonyi káptalani templomban örök nyugalomra.
Munkái:
1. Theses Philosophicae. De ente eiusque passionibus ac speciebus, quas in Alma Academia Graecensi pro gradu magisterii doctoratus artium liberalium et Philosophiae consequendo defendet ... Praeside-R. P. Petro Pazmani ... Graecii, 1600.
2. Assertiones philosophicae de corpore naturali eiusque principiis et passionibus, quas in alma academia Graecensi ... defendet ... Praeside R. P. Petro Pazmani ... U. ott, 1600.
3. Felelet az Magiari Istvan Sarvari Praedicatornac, az Orszag romlasa okairul irt könieuere. Iratot Pazmani Peter altal. Nagy-Szombat, 1603.
4. Kempis Tamasnak Christvs követeserül Négy könyvei. Mellyeket magiarra forditott. Bécs, 1604. (2. kiadás. U. ott, 1624., 3. k. Pozsony, 1638. 4. k. U. ott, 1648. és Hely n. XVII. száz., 5. k. Nagyszombat, 1709. 6. k., 1738. 8. k. 1772 U. ott, Kalocsa, 1881. Kiadta Molnár László; Bevezetéssel, magyarázatokkal és szótárral szerk. Bellaagh Aladár. Bpest, 1899. M. Könyvtár 151–153.
5. Az mostan tamat vy tudomaniok hamissaganak Tiiz nilvan valo bizonisaga. Es reovid intes A Teoreok Birodalmrvl es vallasrvl ... Grätz, 1605.
6. A keresztenyi Imadsagos Keonyv, melybe szep áytatos Keoneorgesek, Haladasok és Tanusagoc foglaltatnac, es reovid tanusagh, mint ismerhesse megh akar mely együgyü ember is az igaz hitet. U. ott, 1606. (Pozson, 1610., 1625., 1631., 1650. U. ott, Bécs, 1665. Tizenhárom képpel. Lőcse, 1674., Nagyszombat, 1674., 1701., 14. kiadás, U. ott, 1791., Kassa, 1738., 1758., 1796., Buda, 1812., 16. kiadás, Pest, 1851., 17. k. 1869., Bpest, 1890.).
7. Kereztieni Felelet. A Megh Dicsöült Szentek Tiszteletirül, Ertünk valo könyörghesekrül, és Segitsegül hiuasokrul ... Az Gyarmathi Miklos Helmeczi Praedicatornak, A Bodogh emelkezetü Monoszloi Andras Veszperiny Püspök es Posoni Prepost könyue ellen irt csacsogasira. Grätz, 1607.
8. Az Nagi Calvinus Ianosnac hiszec egy Istene Az az: Az Calvinvs ertelme szerent valo igaz magiarazattia az Credonac: Mely, az Caluinus tulaidon könyveiböl, hyuen, es igazán egybe szedettetet, az Caluinista Atiafiaknac lelki eppületekre, es vigasztalasokra S. T. D. P. O. Nagy-Szombat, 1609. (Teljes példánya megvan a kassai kir. jogakadémia könyvtárában, csonka példánya, melyből 3 levél hiányzik, a m.-szigeti ref. lyceum könyvtárában).
9. Egy Keresztien predikatortvl. S. T. D. P. Pt Az nevezetes tanitohoz Alvinczi Peter Vramhoz Iratot eot szep level. I. Az Papistak Baluaniozasárul. II. Minemü szabadsághot aggiaanak az papistak, az Hittel kötet foghadásnak fel bontasára. III. Mint tanicsak az Papistak, hogy iob az Papnak hazasságh kiüül latorkodni, hogy sem hazas társhoz kötelezni maghat. IV. Egy Papista embernek, ennihany esztelen dolgokrul valo kerdezkedesirül. V. Mely meltatlan neuezik Baluaniozoknak es Eretnekeknek az Luther es Caluinus köuetoyt. (Pozsony), 1609. (Egyetlen példánya az erdélyi múzeum könyvtárában. Újabb kiadása: Kassa, 1741. Kolozsvár, 1671.).
10. Alvinczi Peternek sok tetovazo kerenghesekkel, es czeghéres gyualazatokkal fel halmazot feleletinek, röuijd és keresztyeni szelidséggel való megh rostalasa (Pozsony), 1609. (Egyetlen példánya a m.-szigeti ref. lyceum könyvtárában).
11. Szent Ignácz a Iesus kisded Társaságának fonálóinak élete. Roma, 1609.
12. Vita Beati Ignatii Loiolae Societatis jesu Fundatoris. U. ott, 1609. 80 rézmetszettel. (Névtelenül. Pázmánynak tulajdonítják, de kétséges a szerzősége).
13. Posonban löt Praedikatio, Pazmany Peter: altal; Azon az napon, mellyen amaz tündér módra valtozando alhatatlanságnak tüköre, Thordai Janos bart, harmadszor ki öltözöt az csuklyábol: Pünkösd után XII. Vasárnap: Kis aszony havának 22. napján M. DC. X. eszt. Egy keresztyen halgatótúl az eleven nyelv után, irásban foglaltatot, és az hivek épületire szem eleiben ki bocsáttatott. Musiponiba (Pozsony), 1610.
14. Penicvlvs Papporvm Apologiae Solnensis Conciliabuli. Et Hyperaspistes Legitimae Antilogiae Illustris: Cardinalis Francisci Forgács de Ghimes Archiepiscopi Strigoniensis, &c. Ioannes Iemicivs Parochus Senqvicensis scribebat ... Poainii, 1610. (Ujabb k. U. ott, 1611. Jemicius Pázmány áln.).
15. Logi Alogi, quibus Baptae Calamos phactae peniculvm Papporvm Solnensis Conciliabvli ... vellicant. U. ott, 1612. (2. kiadás. U. ott, a Kalauzhoz függelék gyanánt csatolva).
16. Isteni Igazsagra vezerleo Kalauz. Pozsony, 1613. (Appendix. Egy tvdakozó Praedikator nevevel iratot eot level; Logi Alogi ... Újabb kiadásai: 1623., 1637. Ugyanott, Hodegus. Igazságra vezérlő Kalauz cz. 4. kiadás Nagyszombat, 1766.).
17. Az Calvinista Predikatorok igyenes erkeolcseu tekelletessegének Tevkeore. Mellyet az Felfeoldeon nyomtatot Lelki Orvossagnak eleuoljáró beszédebeol szerzet. Lethenyei István (álnév). Bécs, 1614. (Ezen munkát a «Lelki orvosság» cz. könyv előbeszéde ellen írta).
18. Az, Igazsagnak, Gyeozeldelme. Mellyet, Alvinci Peter, Teokeoreben, meg mutatot. Pozsony, 1614.
19. Csepregi Mesterseg, Az az. Hafenreffernek magyarrá fordítot könyue eleiben függesztet leueleknek, czegéres czigánysági, és orczaszegyenito hazugsági Mellyet az Igazsagnak oltalmára irt Szyl Miklós (álnév). Bécs, 1614. (Egyetlen példány a m.-szigeti ref. lyceum könyvtárában.).
20. Diatriba theologica de visibili Christi in terris Ecclesia; adversus posthumum Guilielmi Whitaker Librum contra Cardinalem Bellarminum. Grátz, 1615.
21. Csepregi Szegyenvallas. Az az Reovid Felelet, melyben az Csepregi hiusagoknak, Köszegi tóldalékit verőfényre hozza. Prága, 1616.
22. Evangeliumok és Epistolák. Bécs, 1616. (Ezen állítólag P. által rendezett kiadásnak egy példánya sem ismeretes).
23. Alvinczi Peter könyvere való válasz. Hely n., 1619. (Egy példánya sem ismeretes).
24. Reovid Felelet Ket Calvinista keonyvecskere. Mellyeknek eggyke. Okat adgya, miért nem felelnek az Calvinista Praedikatorok az Kalaúzra. Masika. Itinerarium Catholicumnak neveztetik. (Pozsony), 1620. (Az előbbeni munkával egy ugyanaz lehet. 2. kiadásban, némi változtatással, megjelent a Kalauz 1637. kiadásához függelék gyanánt).
25. Falsae originis motuum Hungariae succincta refutatio. Az Magyarországi Támadásoknak hamissan költött eredetének rövid velős Hamisitása. (Pozsony), 1620. (Melyben az Querela Hungariaet czáfolja, névtelenül jelent meg először latinul, mely Augsburgban 1620-ban újra nyomatott).
26. Vindiciae Ecclesiasticae: Quibus Edita A Principe Bethlen in Clerum Hungariae Decreta, Divinis humanisque legibus contraria, ipso jure nulla esse, demonstrantur. Viennae, 1620.
27. Rituale Strigoniense¸ seu Formula Agendorum in administratione Sacramentorum, ac ceteris Ecclesiae publicis functionibus, iussu et authoritate ... nunc recentur editum. Posonii, 1625.
28. Az Sz. Irasrvl, es az Anyaszentegyházrúl, két rövid könyvecskék. Bécs, 1626.
29. Az setet haynal-csillag-utan budoso Luteristak Vezetője. Mely útba igazítva a Vitebergia Academiának Fridericus Balduinis-által ki-bocsátot feleletit a Kalauzra. U. ott, 1627. (Eger, 1774.).
30. Acta et Decreta Sydoni Dioecesanae Strigoniensis. Authoritate ill, ac rev. Domini Petri Pázmány ... celebratae Tyrnaviae 1629. die 18. octobris et sequentibus ... Posonii, 1629. (E zsinati actákhoz P. három dolgozata van csatolva: Appendix prima. De Dioecesis Strigoniensi, II. De Religiosis Ordinibus, III. De nonnullis Privilegiis Archiepiscopi Strigoniensis Metropolitani, Primatis, Legati nati).
31. Bizonyos Okok, mellyek erejetül viseltetven egy fő ember, az uj vallasok torebül ki-feslet: es az Romai Ecclesianak kebelébe szállot. U. ott, 1631. (Újabb kiadásai: Bécs, 1632., Pozsony, 1671., Győr, 1753., Kassa, 1735. Nyolcz okok ... cz., Kolozsvár, 1734., Győr, 1772.).
32. Dissertatio An Vnvm Aliquid, ex Omnibus Lvtheranis Dogmatibvs, Romanae Ecclesiae adversantibus, Scriptura Sacra Contineat. Posonii, 1631.
33. Breve Responsum ad Considerationem Johannis Hodikii Praedicantis Trenchiniensis. Bartphae, 1632.
34. A Romai Anyaszentegyház Szokásából minden Vasárnapokra es egy-nehany Innepekre Rendelt Evangeliumokrúl Predikácziók. Mellyeket élő nyelvnek tanitása után irásban foglalt ... Pozsony, 1636. (Megelőzi: A keresztyén Predikatorokhoz Intés. 2. kiadás. A Mélt. Fejedelem Széchény György Esztergomi Érsek költségével kinyomtattattak és kibocsáttattak. Nagy-Szombatban 1695., 3. k. U. ott, 1768.).
35. A bécsi Pázmány-intézet 1681-ben készült katalogusában a «concionatores latini» között áll: Pázmány Petri, De Festis et Dominicis. Cracoviae, 1654. (A katalogus megvan a budapesti egyetemi könyvtárban).
36. Ugyanazon katalogus P. munkái közt említi: Eiusdem Orationes hungaricae. 1625. (Miután ezen kiadást nem ismerjük, nyilván írási hiba lehet, vagy ismeretlen prédikácziójáról szól).
37. Epistolae, quae haberi poterant s. r. e. cardinalis, archiepiscopi Strigoniensis et Hungariae primatis Petri Pázmány, ad pontifices, imperatores, reges, principes, cardinales, aliosque illustres aevi sui viros, datae et vicissim ab illis acceptae. Edidit Jac. Ferd. Miller. Budae, 1822. Két kötet.
38. Gyöngyök Pázmány Péter összes műveiből. Gyűjtötte Vargyas Endre, Győr, 1867.
39. Pázmány Péter levelezése. Közzéteszi Frankl Vilmos. I. kötet 1605–1625. Bpest, 1873. (M. Tört. Emlékke I. osztály XIX.).
40. Egyházi beszédei. Szószéki használatra áldolgozta és kiadta Burger Ignácz. Eger, 1875–77. (I. évf. 1., 2. kötet, II. évf. 1. k.).
41. Pázmány, Lippay és Eszterházy levelezése I. Rákóczy Györgygyel. (A gyulafehérvári káptalani levéltárban és Batthyány-könyvtárban levő eredetiekből). Kiadta Beke Antal. Bpest, 1882. (Pázmánytól 11 levél).
42. Anecdotorum Petri Card. Pázmány specimina duo ... a Codd. Mss. excerpta recensuit et praefatus est Adalbertus Breznay. Budapestini, 1885.
43. Válogatott egyházi beszédei. Bevezetéssel és szótárral szerkesztette Bellaagh Aladár. Bpest, 1889. (Jeles Írók Iskolai Tára XLII.).
44. Pázmány Kalauzának I. és II. könyve. Bevezetéssel, magyarázatokkal és szótárral. Szerkesztette Bellaagh Aladár. U. ott, 1893. (Jeles Irók Iskolai Tára XLII.)
45. Pázmány Péter összes munkái. A budapesti m. kir. tudomány-egyetem megbízásából egybegyűjti és sajtó alá rendezi ugyanazon egyetemi hittudományi kara (Rapaics Rajmond, Breznay Béla, Kiss Ignácz, Kanyurszky György és Bognár István). Magyar sorozat. Budapest, 1894–1903. Hat kötet. (I. kötet 1894. Felelet Magyari könyvére. Kempis Tamás Krisztus követéséről. Az uj tudományok hamisságának tiz bizonysága. Czímerképpel. II. k. 1895. Imádságos könyv. Rövid tanuság. Keresztyéni felelet. A megdicsőült szentek tiszteletirül. Alvinczi Péterhez iratott öt szép levél. Alvinczi feleleteinek megrostálása. Calvinus hiszek-egy-Istene. Posonban lött praedikatio. III. 1., 2. rész. 1897. Igazságra vezérlő kalauz. IV. 1898. Igazságra vezérlő kalauz 2. része. Egy tudakozó praedikator nevével iratott öt levél. V. 1901. Csepregi mesterség. Calvinista tükör. Az igazságnak győzedelme. Csepregi szégyenvallás. Rövid felelet két Calvinista könyvecskére. Bizonyos okok. A sz. Irásrúl és az anyaszentegyházrúl. A setét hajnal-csillag után bujdosó Luteristák vezetője. VI. 1. 1903. Predikácziók. Első rész. Pázmány arczképével. Latin sorozat I. Dialectica. 1894. arczk. II. 1895. Physica. III. 1897. Tractatus.
46. Pázmány Péter munkáiból. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Fraknói Vilmos. Budapest, 1904. Fénynyom. arczk. (M. Remekirók. 2.).
Kisebb munkái, czikkei, levelei: P. P. ad Georgium Stobaeum, Viennae 26 Sept. 1607. Libellus pro Societate Jesu 1608. (Kazy, Hist. Universit. Tyrnav. 17–22., Tolvay, Emeric., Ortus et progressus Univ. Tyrnav. 35–41. lap); első magyar levele Sennnyei Pongrácz kanczellárhoz, Grácz, 1605. ápr. 4. (Századok 1887.).
Kéziratai a budapesti egyetemi könyvtárban: Dialectica, In octo libros Physicorum Aristotelis Commentaria, Theologia scholastica, melyek összes munkáiban kiadattak; De anima cz. kézirata, mely a gráczi egyetemen 1598–1599-ben tartott metaphysikai előadásaiból összeállított tankönyv, ismeretlenül lappang vagy elveszett.
Arczképei: eredeti olajfestés a szent Ferencziek nagyszombati kolostorában; egykorú olajfestés Fraknói Vilmos birtokában (hasonmása a Vasárnapi Ujság 1880. 22. sz.); rézmetszet Rugendastól (a Péterffy, Sacra Concilia cz. munkában); olajfestés után rézkarcz Dörre Tivadartól a Tört. Életrajzokban). Szobra az esztergomi bazilikában, mellyet Della Vedova olasz szobrász fehér carrarari márványból készített Simor János esztergomi érsekprimás-bibornok költségén (25,000 forint) Torinoban, 1882-ben (súlya 16,000 métermázsa); a Budapesten felállítandó szobrát, a király költségén készülő tíz szobor egyikét Radnai Béla készítette, ki ennek mintáját a Pozsony városi múzeumnak ajándékozta.
Czvittinger, Specimen 298. l.
Eggs, Georg., Purpura docta Monachii, 1714. VI. 342. l.
Timon, Samuel, Purpura Pannonica. Tyrnaviae, 1715.
Árvai, Michael, Res literaria Hungariae. Cassoviae, 1735. 52. l.
Péterffy, Carolus, Sacra Concilia. Posonii, 1741. II. 219. l.
Bod, M. Athenas 5., 218. l.
Horányi, Memoria III. 54. l.
Katona, Historia Critica XXIX. 303., 327. l., XXXI. 829. lap.
Felsőmagyarországi Minerva 1826. I. 521. l.
Mednyánszky Alajos báró, P. P. legatio romana. Pest, 1830.
Sokféle 1833. 39. sz.
Fejér, Historia Academiae 216. l.
Oesterreichische National-Encyclopaedie IV. 169. l.
Podhradszky József, P. P. élete. Buda, 1836.
Hasznos Mulatságok 1836. II. 4. sz.
Toldy Ferenc. A m. nemzeti irodalom története. Pest, 1851.
Pesti Napló 1854. 100. sz. (Greguss Ágost), 1862. 237. sz.
Uj M. Muzeum 1855. I. 370. (Szilágyi István).
A budapesti kegyesrendi főgymnasium Programmja 1856.
Danielik, Magyar Irók I. 357. l.
Stoeger, Scriptores 256. l.
Budapesti Hirlap 1859. 228. sz.
Fabó, Monumenta I., II.
Rimely Károly, Historia collegii Pazmaniani. Viennae, 1865.
Hazánk és a Külföld 1867., 39. sz. arczk.
Frankl (Fraknói) Vilmos, Pázmány Péter és kora. Pest, 1868–1872. Három kötet.
Századok 1868., 433., 1887. 75. lap.
Szilágyi Sándor, Rákóczy és Pázmány. Pest, 1870.
A nagyszombati érseki főgymnasium Értesítője 1872.
Egyetemes M. Encyclopaedia XII. 62. l.
M. Sion 1875. 3., 1880. 438. l. (Fraknói V.).
M. Könyv-Szemle 1876. 57. (Fraknói), 122., 272., 1878. 230., 231., 301., 317., 1879. 186. l, 1882., 23., 298. l. sat., 1894. 90., 192. l., 1898. 58., 340., 372. l.
Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár, I., II., III.,
Figyelő I., II., XVIII., XXII., XXIII.,
Bartók István, P. P. Élet- és korrajz. Eger, 1878. (Egri Népkönyvtár III.).
Nyelvtudományi Közlemények XV. 1879.
Egyházszónoklati Lapok 1880.
Vasárnapi Ujság 1880. 22. sz. arczk. (Fraknói).
M. Állam 1882., 285., sz., 1904. 122. sz.
Jánosi János. P. P. Tanulmány. Budapest, 1883.
Zádori János, P. Péter szobra Esztergomban. Esztergom, 1883.
Kőhalmi (Klimstein) József, P. P. életrajza. Pozsony, 1884. (M. Helikon).
Bita Dezső, Beszéd P. P. érdemeiről. Bpest, 1885.
Uj M. Athenas 556. lap.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Fraknói Vilmos, P. P. Bpest, 1885–86. (M. Tört. Életrajzok).
Budapesti Szemle 1886. (Pulszky Ágost: Külön is az Olcsó Könyvtárban 234.).
Uj M. Sion 1886.
Schwicker, I. H., Petr. Pázmány, Cardinal. Köln, 1888.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1886., 1888., 1889., 1893–1986., 1898., 1901.
Katholikus Szemle 1890., 367., 383., 530. l.
Sárospataki Lapok 1890. 37. sz.
Zelliger Alajos, Egyházi Írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 388. lap.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 872., XVIII. 422. lap.
De Backer-Sommervogel, Bibliothèque-Bibliographie. VI. 404. h.
Huttkay Lipót, P. P. Eger, 1897.
Tiszántúl 1897. 269. sz.
Zoványi, Theologiai Ismeretek Tára III. 61. lap.
Áldásy Antal, Pázmány Péter élete. Bpest, 1898. (M. Könyvtár 63.).

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages