Péchy Árpád (péchujfalusi és kolozsvári),
Péchy Árpád (péchujfalusi és kolozsvári),
ev. ref. lelkész, Péchy Elek földbirtokos és Darkó Amália fia, szül. 1861-ben Gyalu községben (Kolozsm.); középiskolai tanulmányait Kolozsvárt végezte, a theologiát Nagyenyeden, hol 1884-ben tett papi vizsgát. Enyedi papnövendék korában a két utolsó évben titkára volt az akadémia önképző-körének és pénztárnoka a dalárdának. A papi vizsga letétele után tanulmányainak bővítése czéljából külföldre ment, előbb a lipcsei, majd a hessen-marburgi egyetemet látogatta. Külföldi tartózkodása idején a szünidőkben nagyobb tanulmányutakat tett és ezekről a hazai lapokban több czikket tett közzé. Külföldi útjából 1885 őszén tért haza, mert Szász Gerő, a kolozsvári pap-költő meghívta maga mellé segédlelkésznek; alig foglalta el állását, midőn püspöke az újonnan szervezett szász-medgyesi missio-egyház lelkészévé kinevezte. Új állását 1885. nov. foglalta el. Itt egyháza szervezése mellett élénk részt vett a magyar társadalom mozgalmaiban; közreműködése mellett létesült a magyar casino, ő volt az egylet első titkára, majd a pénztárnokságot vállalta el; szervezte több elvtársával a téli estéket, melyeken többször felolvasást tartott. Új templomot és paplakot építtetett, kegyes adományokból létesítette a most már tekintélyes helyzetű magtárt; a pócstelki leányegyház ügyét szintén rendezte, a kincstártól birtokot szerzett számára és levitai állást létesített az ottani oláhság közepette, a kevés számú magyarság megtartására. 1894. febr. a brassói és ev. ref. egyház meghívta lelkészének és márcz. 7. el is foglalta új papi állását, azóta Brassóban működik; a templomot gyűjtés és kegyes adományokból fölszerelte; építtetett nagy tanácstermet, melyben a tél folyamán felolvasásokat is tartanak; a protestáns magyar nőegyletet, melynek védnöke, új alapon szervezte. Ma már az egylet által a téli időszakban rendezett estélyek s színi előadások általános közkedveltségnek örvendenek és a magyar culturának itt e nemzetiségi vidéken kiváló szolgálatot tesznek. A nőegylet minden évben 70–80 szegény iskolás gyermeket felruház, 30–40 özvegy asszonyt ellát ruhával, fasegélylyel és 14 egyénnek nyújt rendes havi segélyt, az egyletnek jelenleg 13,000 korona tőke vagyona van. A 4000 lelken felüli gyülekezetében a lelki gondozást és a hitoktatást az iskolákban egy tanító segítségével végezi. Brassó vármegye törvényhatósági bizottságának tagja.
Czikkei az Erdélyi Prot. Közlönyben (1891–92. A medgyesi ev. ref. egyház története, Az ingyen munka, 1893. Közigazgatási szempontból, A confirmatio, A valódi szükség, Az idők jele, Az erdélyi ev. ref. egyházkerületi értekezlet alapszabály-tervetéhez, 1895. Adalékok a brassói ev. ref. egyház történetéhez, «E pour si muove», Az új orgona felavatása Brassóban, 1896–97. Adalékok a brassói ev. ref. egyház történetéhez); az Erdélyi Prot. Lapban (1898. Egyház és iskola, Adalékok a brassói ev. ref. egyház történetéhez, 1899–1900. Az elmuló és maradandó a keresztyén egyházban, A concordatum és a patens, 1900. Salus populi suprema lex est. A mi középiskoláink, 1902. Pár szó az Erdélyi Prédikátori tár ügyében, Az evangelium ereje és a socialismus, «Az új magyar hit vagy a pápaság és az evangelium», A történeti magyar egyház bajai és hivatása, 1904. A Vasárnap cz. vallástársadalmi lap érdekében sat.). Alapító tagja és rendes munkatársa a Vasárnapnak; munkatársa a Prot. Papnak, a Protestáns Árvaházi Naptárnak; írt a Brassóba, a Kis-Küküllőbe, a Brassómegyei Hiradóba és jelenleg is ír a Magyar Szó cz. politikai napilapba.
Munkái:
1. A magyarság gyásza Kossuth Lajosért. Brassó, 1894.
2. Imák és emlékbeszéd. Bethleni gróf Bethlen András gyászemlékünnepén 1899. szept. 17. U. ott.
3. A büszke lelkiismeret. Persa mese. Ugyanott, 1901. (Luther-Társaság kiadványa 2.).
4. Adventi emlék. Három felolvasás. U. ott, 1902.
5. Téli esték. Tizenkét felolvasás. U. ott, 1903.
M. Könyvészet 1902. és önéletrajzi adatok.
