Péterffy József (jagócsi),
Péterffy József (jagócsi),
m. kir. ministeri biztos, P. András nyug. cs. és kir. katonatiszt és trsztenai Habinay Julianna fia, szül. 1827. decz. 28. Baján (Bácsm.); tanulmányait a szolnoki gymnasiumban és a debreczeni ev. ref. kollegiumban végezte. Az 1848–49. szabadságharczot mint honvédkapitány küzdötte végig. 1850-ben Erdélyben az újonnan alakított földadó kataszteri biztosa, majd felügyelője volt. 1856-ban hg. Schwartzenberg erdélyi kormányzó kinevezte selyemtenyésztési igazgatóvá és e téren szerzett érdemeiért 1861-ben a német selyemtenyésztő társulat Berlinben megválasztotta rendes levelező tagjául. 1860 augusztusáig gr. Bethlen Olivér naláczi (Hunyadmegye) uradalmán jószágigazgató volt. 1861 őszén az országos magyar és a dunántúli gazdasági egyesületek segélyezésével megalapította Keszthelyen és 1864-ig igazgatója volt a túladunai vinczellér- kertész- és pinczemester-képző intézetnek, mely 1864-ben országos m. kir. gazdasági intézetté alakult. 1862. nov. közepén a fentemlített gazdasági egyesületek megbizásából tanulmányútra indult Francziországba és a Rajnavidékére. A szőlőmívelés, borászat és pinczekezelés terén szerzett tapasztalatairól akkor terjedelmes exposét bocsátott a nyilvánosság elé. 1865-ben Bécsbe költözött, hol a Debatte cz., a kiegyezésre törekvő politikai napilap munkatársa lett. 1866-ban a pesti Magyar Világ cz. magyar napilapnál a közgazdasági rovatot szerkesztette; ebben az állásában megmaradt, míg a kiegyezés után a lap megszünt. 1868-ban több alföldi viczinális vasut tervének kivitelére közbenjárt a magyar kormánynál az engedély kieszközlése végett. 1870-től kezdve minden erejét az akkor még teljesen parlagon heverő házi ipar és ipari oktatás fejlesztésére fordította. Több tanulmányi utat tett a külföldön, azután Felső-Magyarország sanyarú közgazdasági viszonyain segítendő, előadásokat és felolvasásokat tartott. 1873. máj. Goldberger Henrik 5000 frtot bocsátott a kormány rendelkezésére; ez összegből tanulmányozta a bécsi világtárlatot, a különféle államok ipari oktatásának és háziiparának viszonyait. 1875. januártól máj. 1-ig mint magánzó folytatta munkálkodását; ekkor Trefort miniszter kinevezte a házi ipar és ipari oktatás országos szervezésére miniszteri biztossá. Ebben a minőségben 1882-ig a földmívelés-, ipari- és kereskedelemügyi miniszteriumot, meg a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumot közösen szolgálta. 1875-ben megalapította Pozsonyban az első női háziipar-tanítóképző intézetet; a felső megyékben háziipar terjesztő egyesületeket alakított, melyek azután ipari szakiskolákat állítottak fel. 1878-ban Jolsván (Gömörmegye) megnyitotta a kőcsiszoló tanműhelyt. Közel 200 ipari tanműhelyt és szakiskolát ő maga állított fel. Sokat fáradozott a pamut nagyipar meghonosításán. Egy terbe vett nagyobb szabású pamutfonó- és szövőgyár vállalatnak ösmertetése cz. alatt nagyobb emlékiratot készített Lőcsén 1887-ben, mely kéziratban maradt. 1883-ban Trefort Ágoston közoktatási miniszter megbízta őt alsófokú iparos mesterinas iskolák törvényszerű szervezésével és kormánybiztosi minőségben az ipariskolák főfelügyeletével; ebben az állásában megmaradt 1888. jan. 20. Budapesten történt haláláig.
Czikkei a M. Hirlapban (1850. 56. sz. Gazdasági egyesület); a Vasárn. Ujságban (1861. utazási programm borászatunk érdekében, 1866. Valkómegye); az Erdészeti Lapokban (1865. Hivatalos értesítés a keszthelyi országos gazdasági és erdészeti tanintézet és annak megnyitása felől); számos czikke van a Gazdasági Lapokban, Magyar Gazdában és Kertészgazdában; közgazdasági czikkeket írt az Ipar- és Kereskedelmi Értesítőbe, a Nemzetbe (1886), az Egerbe (1887), az Egyetértésbe s a Pester Lloydba; az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. A földjövedelmi ideiglenes adórendszer behozatala rövid magyarázatban a nép számára. Kolozsvár, 1851.
2. Okszerű utasítás az eperfa- és selyemtermelésről, hiteles műtárak s gyakorlati ismeretek alapján a haza viszonyaihoz alkalmazva. N.-Szeben, 1856. Három ábrával. (Ism. M. Sajtó 161. szám).
3. Segédtudományok gyűjteménye. Gazdasági vegytan, földtan, trágyatan, növény-, növény-élettan, ipar- és kereskedelmi növények termesztéséről való utasítás. Nevezetesb tekintélyek és öntapasztalatai alapján. Pest, 1861-ben. (Hooibrenk rendszere miatt e munkát a III. szakaszával, a 7–9. füzettel kezdte meg. Az Előszó Pesten 1848. jan. kelt).
4. Gazdasági növény-, növény-élettan és Hooibrenk szőlőmívelési, gyümölcsészeti és konyhakertészeti rendszere. U. ott, 1862.
5. Daniel Hooibrenk's Pflanzencultur-System. Berlin, 1863.
6. Borászati káté. Népszerű utasítás az okszerű szőlőmívelésről, szüretelésről és a bor tisztántartásáról. Nagy-Kanizsa, 1864.
7. A földmívelés vegyészete, vagy Liebig Justus vegyészeti levelei s a vegyészet a földmívelés és élettanra alkalmazva. I. rész. A vegyészeti levelek. Nagy-Kanizsa, 1863–64. Négy füzet. (Jagócsi P. Kálmánnal együtt).
8. Vasuti politikánk multja és jövője, mint időszerű figyelmeztetés a törvényhozás tagjaihoz. Pest, 1868. (Névtelenül.)
9. Értesítések a házi iparról... ajánlva hazánk művelt közönségének és különösen a törvényhozó testület t. tagjainak. Bpest, 1879.
10. Értekezés hazai vászoniparunk fejlesztése módozatairól. Budapest, 1881.
11. Olvasókönyv az I. fokú ipariskolák I. és II. osztályai számára. U. ott, 1885. (Emericzy Géza és Gelléri Mórral együtt. 2. átnézett és jav. kiadás. U. ott. 1886).
12. Rajz-Atlas. Különös tekintettel a nők rajztanítására. Készítette Lachenmayer J. F. a würtenbergi ipar- és továbbképző iskolák kir. bizottságának megbizásból Stuttgartban. Összeállította... U. ott, év n. (Négy kötetben 1–5 füzet 6–6 rajzlap és szöveg).
13. Iparunk érdekében. U. ott, 1886. (Különnyomat a Nemzetből).
14. Industrielle Bestrebungen Ungarns. U. ott, 1856.
15. Felhivás. (Egy terbe vett nagyobb szabású pamutfonó és szövetgyár vállalatnak ismertetése). Nyitra, 1887.
Kéziratban: Emlékirat. Hogyan lehetne Magyarország szegényebb sorsú néposztályát gyári munkásokká kiképezni? a 70-es évekből; Általános nézetek iparunk állapotáról, Az ipari szakoktatás külföldön, Az ipari szakoktatás általános terjeszthetésének alapfeltételeiről hazánkban, Házi iparunk fejlesztéséről, az ipari tanműhelyek és az ipariskolák alkotásáról, A gyár-ipar fejlesztéséről, 1874. ívrét 25 ív; Értekezés anyagi és közművelődési érdekeink fejlesztése felől 1878.; A nők nevelésének kérdéséhez 1880.; Emlékirat: Ösmertetése a magyarországi ipari törekvéseknek 1886.; Emlékirat hazai iparunk fejlesztése érdekében. Bpest, 1886.; Elmélkedések hazánk közgazdasági állapotai felett 1887. (a család birtokában).
Szerkesztette a Kertészeti és ipargazdászati Vezérlapokat 1861. áprilistől szeptemberig Keszthelyen; a Dunántúli Társadalmi Közlönyt 1861. szeptemberétől Nagy-Kanizsán, 1862–1863-ban Keszthelyen; melléklapját a Mezőgazdasági ipar- és kereskedelmi Értesítőt 1862-ben és az Ipar- és kereskedelmi Értesítőt 1868. márcz. 19-től júl. 25-ig Pesten, összesen 26 számát.
Szinnyei Repertóriuma. II. osztály. Természettudomány és mathematika I. kötet. Bpest. 1876. 1133–1137. h. és Könyvészete.
Pozsonyvidéki Lapok 1878. 164. sz.
Figyelő, XIX. 23. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Könyvészet 1887.
1888. Pesti Napló 21., Nemzet 21., Egyetértés 21., 22., Komáromi Közlöny 5. sz.
Kiszlingstein Könyvészete és unokájának Péterffy Ervinnek szives közlése Pozsonyból és gyászjelentés.
