Porcius Flóris
Porcius Flóris
alispán, ó-radnai (Besztercze-Naszódm.) származású s görög kath. vallású; tanult a naszódi német katonai iskolában; a gymnasiumot Balázsfelván és Kolozsvárt végezte. 1844-ben a II. granicsár (határőrvidék) ezred parancsnoksága Bécsbe küldte, hogy a felső paedagogiai intézetben tanuljon; egyszersmind az ottani egyetemen a botanikát s gazdaságtant is hallgatta. Tanulmányainak befejezése után hazatért és a zagrai, majd a naszódi katonai iskolában tanított. Az 1848. szabadságharcz után a közigazgatási pályára lépett. 1861-ben a naszódi kerület szolgabirájának választotta meg, 1862-ben ülnök lett a naszódi törvényszéknél, 1867-ben pedig naszódi alispán. 1871-ben a vaskoronarend III. osztályát kapta s 1882-ben a bukaresti tudom. akadémia rendes tagjának választotta. 1877-ben nyugdíjaztatott. Különös előszeretettel foglalkozott a füvészettel, új növényfajokat fedezett fel és többet nevéről neveztek el; magyar, osztrák és több külföldi botanikusokkal állandü összeköttetésben állott. Első növénygyűjteménye 1848-ban elégett; újabb gazdag herbariuma a bukaresti botanikus intézet tulajdona lett. Károly Románai királya 1905-ben irodalmi munkásságáért a «bene-merenti» érdemjel I. osztályával tüntette ki.
Munkái:
1. Enumeratio plantarum phaneorgamicarum districtus quondam Nasodiensis. Kolozsvár, 1878. (Melléklet a Növénytani Lapok II. évfolyamához. Ruménül: Nagyszeben, 1881).
2. Diganosele plantelor fanerorgame si cryptogame vasculare. Bukarest, 1893.
Familia 1896. 457. l., 1901. 397. l.
Enciclopedia Romana III. 646. l. (Zászló J.)
Tribuna 1905. 82. sz.
