Potsa József (hatolykai)
Potsa József (hatolykai)
főispán, val. belső titkos tanácsos és cs. kir. kamarás, P. Pál ítélőmester és csik-szent-mártoni Szabó Karolina fia, szül. 1836. máj. 24. Marosvásárhelyt; tanulmányait eleinte a szülői házban, majd Kolozsvárt végezte. Miután 1845-ben elvesztette atyját, átvette a családnak háromszéki, később kisküküllővármegyei birtokát, a melyen 1860-ig gazdálkodott. 1861-ben Kis-Küküllő vármegye megválasztotta jegyzőjének, majd pedig generális székbirónak. Mikor az alkotmányt ismét felfüggesztették, visszatért birtokára. Ekkortájt szervezte előbb Béldi Ferencz gróffal, utóbb Bethlen Kamillóval a Kis-Küküllő vármegyei gazdasági egyesületet, mely még ma is virágzik. Az alkotmányos élet föléledésével 1867. Kis-Küküllő vármegye a közigazgatási főbirói székbe ültette. Mikor a népoktatásügyi törvény rendelkezései szerint Kis-Küküllő vármegyében is megalakították az iskolatanácsot, P. elvállalta titkárságát és buzgón munkálkodott a tanügy fejlesztése s a székelység érdekében. 1872-ben Kis-Küküllő vármegye megválasztotta alispánjának, 1877. pedig kinevezték Háromszék vármegye főispánjává. Új állásában közgazdasági, ipari és közművelődési tére áldásos tevékenységet fejtett ki. A székely kivándorlás csökkentésére és az uzsora meggátlására megalapította a háromszéki takarékpénztárt, a székely speciális női kézimunka- és szövőipar terjesztésére a székely háziipar-egyesületet, a sepsi-szentgyörgyi nőipariskolát, az első székely szövőgyárat. Egyéb alapításai közül említendők: a megyei szegények menháza, a megyei fiú árva- és szeretetház, a sepsi-szentgyörgyi polgári fiú-iskola mellett fölállított műlakatos tanműhely, a vármegye területén levő fürdők (Előpatak, Málnás, Kovászna) emelésére törekvő Kárpát-egyesület háromszék-vármegyei osztálya stb. Nagy gondot fordított a megyei tanügy és Sepsi-Szentgyörgy városának fejleszésére és az özvegy Cserey Jánosné által a székely nemzetnek ajándékozott múzeum kibővítésére és méltó elhelyezésére. 1896. ápr. 2. megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi czímet, 1899. jan. 1. pedig a cs. és kir. kamarásságot. Meghalt 1903. júl. 9. Sepsi-Szent-Györgyön.
Különböző alkalmakkor tartott beszédei megjelentek a helyi lapokban.
Munkája: Háromszék vármegye. Emlékkönyv Magyarország ezeréves fennállása ünnepére. Sepsi-Szent-György, 1899. (Többekkel együtt).
Pallas Nagy Lexikona XVIII. (II. Pótkötet). Bpest, 1900. 472. l.
Pálmay József, Háromszékmegye nemes családjai. Sepsi-Szent-György, 1901. 360. l.
Székely Nemzet 1902. 47. sz. arczk.
1903: Vasárnapi Ujság 33. sz. arczk., Budapesti Hirlap 187. sz. és gyászjelentés.
