Pumnul Áron
Pumnul Áron
egyetemi tanár, szül. 1818. nov. 27. Kucsulátában (Fogarasm.); görög-kath. rumén vallású; a gymnasiumot Balásfalván és Kolozsvárt 1843-ig járta; theologiai s bölcseleti tanulmányait Bécsben folytatta s bölcseleti tanár lett Balásfalván, a hol a Cipariu által 1847-ben kiadott Organul Luminerii cz. lapba sokat írt. Itt tanított 1848-ig, midőn részt vett az akkori rumén mozgalmakban; ezért halálra vont szánva, azonban Romániába menekült, majd Jassyba és Csernowitzba ment, a hol a Hurmuzachi báró család szívesen fogadta, mert éppen akkor (1848. okt.) indították meg a Bukovina cz. lapot, a melynek munkatársa lett. 1849. febr. 12. kinevezték tanárnak a csernoviczi egyetem rumén irodalmi tanszékére; ő hozta be Bukovinába a latin betűket a rumén írásnál és igyekezett ezt tisztán fonetikus alapra fektetni. Tanszékét 1866. jan. 12. bekövetkezett haláláig töltötte be.
Munkája: Lepturariu românesc. Bécs, 1862–1865. Négy kötet. (Németül: Grammatik der rumänischen Sprache für Mittelschulen. U. ott, 1864.).
Kisebb munkáit halála után Sbiera J. adta ki Czernoviczban 1868.
Encyclopedia Romana III. 695. l. és Zászló János szíves közlése.
