Pungur Gyula
Pungur Gyula
a magyar ornithologiai központban szolgálattételre beosztott gymnasiumi tanár, P. Beniamin gazdatiszt és K. Nagy Krisztina fia, szül. 1843. május 24. Erdő-Szengyelen (Maros-Tordam.); atyja 1850-ben Marosávásárhelyre költözött, hol vendéglőt nyitott; P. ott az ev. ref. gymnasiumban végezte középiskolai tanulmányait, az egy évi praeparandiát és két évi jogot. 1863 őszén Nagy-Enyedre ment hittani tanulmányokra; 1865–66-ban mint köztanító működött a marosvásárhelyi ref. főiskolánál; ugyanezen iskolai évben letette a papi vizsgát s 1866 őszén a hessen-marburgi egyetemre ment, honnét a Rajna-mentén, Francziaországban és Délnémetországban tett utazásután, 1867 végén jött haza. 1868–1870-ben magán-nevelő volt Mező-Záhon Ugon Sándor földbirtokos gyermekei mellett. Itt ismerkedett meg Herman Ottóval, kinek buzdítására a természetrajznak maradt híve. 1870. decz. a szilágynagyfalusi ev. ref. egyház meghívta lelkészének és itt állomását még ez év végén el is foglalta. 1877. nov. a közoktatási miniszterium által a zilahi polgári iskolához tanítónak neveztetett ki. Jelenleg a magyar ornithologiai központban működik Herman Ottó mellett Budapesten.
Czikkei, elbeszélései a Hasznos Mulattatóban (1874. Az egerek, A verebek, Az almafa regéje, 1875. Uj emberek, Őszi kikircs, Nincs itthon senki, minden szabad, vígj. 1 felv., fenyőfa regéje); a Szilágyban (1874. 26. sz. Aztán csudálkozzunk hogy nem sikerül a termésünk, 1877. 22–25. sz. Teremtsünk vidékünknek múzeumot! 36. A vöcsök, 1879. 30. Védelmezzük madarainkat! 1884. 9. sz. A világító hús, 20–23. elbeszélés, 1885. Bogarász historia, A mi apró halaink, Az élő hűség jelképe, Bölöni Tamás álnévvel, 1887. 1. sz. Uj évi historia, A fecske temetése, Az erdők tollas építő mesterei); a Fővárosi Lapokban (1874. A víz); a Természetben (1874. A szitakötő); a Szünidőben (1875. A szinekről); a Természetrajzi Füzetekben (1877. A magyarországi tücsökfélék felszárnyai, 1 táblával, francziául is sat.); a zilahi polgár-iskolai Értesítőben (1879. Gyümölcseink ellenségei); a M. Polgárban (1883. Az emberi művelődés első alapja); a Rovartani Lapokban (1886. Adatok egy kevésbé ismert szöcskefaj természetrajzához, két táblával; németül a Mathem. u. Naturw. Berichtében IV. köt.); az Orvos-Természettudományi Értesítőben (1891. Szilágyvármegye orthopterái); a Magyar Birodalom Állatvilágában (1900. Orthoptera, latinul).
Munkája: A magyarországi tücsökféle természetrajza. (Histoire naturelle des grylides de Hongrie). A kir. m. természettudományi társulat megbizásából. Franczia kivonattal és hat táblarajzzal. Bpest, 1891.
Álnevei és jegyei: Sirius, Bölöni Tamás, -W., -r-a. (a Szilágyban (1878–85.).
M. Könyvészet 1891.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 283. l.
