Putnoky Miklós
Putnoky Miklós
állami főgymnasiumi igazgató, szül. 1852. szept. 4. Bukarestben, hol atyja mint honvédszázados számkivetésben élt; középiskolai tanulmányait a nagyszebeni főgymnasiumban, a bölcseletet a kolozsvári egyetemen végezte, hol 1876-ban a classica philologiából tanári oklevelet nyert és ez év őszén rendes tanárnak nevezték ki a nagyszebeni állami főgymnasiumhoz; 1892-be pedig az állami lugosi főgymnasium igazgatója lett, hol jelenleg is működik. Az Associatinea pentru literatura nagyszebeni rumén könyvtár fölhasználása végett megtanulta a rumén nyelvet. 1903-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszterium kiküldte Romániába az új középiskolai törvény tanulmányozására. (Jelentése megjelent a Tanáregylet Közlönyében és a Zeitschrift für oesterreichische Gymnasien 1904). 1905-ben az Arany János-társaság rendes tagjává választotta; székét: «Magyar hatások a rumén nyelv- és irodalomban» felolvasásával foglalta el. A vallás- és közoktatásügyi miniszterium tíz év óta küldi érettségi vizsgálatok alkalmából a rumén középiskolákhoz miniszteri biztosi vagy elnöki minőségben.
Czikkeket írt a Moldován egyetemi tanár által Kolozsvárt szerkesztett Ungariába (Alexandri Vazul magyar tárgyú költeményei, Vergilius Aeneise a rumén népköltészetben, 1902. Klasszikai elemek a rumén népköltészetben). Czikkei az Országos Tanáregylet Közlönyében (1879–80. Az osztályozási fokozatok középiskoláinkban és könyvismertetések; a M. Nyelvőrben (1887. Pulyka, Góbe); a Vasárnapi Ujságban (1887. 371. l. A volapük nyelv).
Munkái:
1. Abcdar maghiar pentru scoolele poporale. Nagy-Szeben, 1879. (Több kiadást ért 1902-ig).
2. Az etymologicum magnum Romaniae és az összehasonlító nyelvészet jelene Romániában, Bpest, 1887. (Értekezések a nyelv- és néptud. köréből. XIV. 6.).
3. Román-magyar kézi szótár. Iskolai és magánhasználatra. U. ott, 1893.
4. Magyar-román és román-magyar kézi szótár iskolai és magánhasználatra. U. ott, 1896. (Crisián Jánossal együtt).
5. Exercitii de stil in limba magiară, manual clasele V–VIII. gimnasiale şi alte şcóle medie. Balázsfalva, 1898. (Alesiu Vičiuval együtt).
M. Könvészet 1887., 1893., 1896. és önéletrajzi adatok.
