Raffay Sándor
Raffay Sándor
ág. ev. theologiai akadémiai tanár, R. János és Szokol Judit iparos szülők fia, szül. 1866. jún. 12. Czegléden (Pestm.); középiskoláit a czeglédi polgári iskolában kezdte és Szarvason folytatta, hol 1885. érettségi vizsgát tett. Előbb a budapesti egyetemen jogot kezdett hallgatni, közben nevelősködött; 1887 őszén pedig a pozsonyi ev. theologiai akadémiába iratkozott be. 1890. a jénai, 1891. a lipcsei, 1892. a bázeli egyetemeken folytatta tanulmányait. 1892-ben a beszterczebányai ev. algymnasiumban a magyar nyelv és történelem tanára, 1893-ban a tápió-szent-mártoni evang. gyülekezet lelkésze lett. Innét 1896 őszén jelen működési körébe, a pozsonyi evang. egyet. theol. akadémiába lépett át, hol a rendszeres theologiai s újszövetségi írásmagyarázati tanszékére rendkívüli tanárnak választották meg; 1899 óta rendes tanár. Tagja a magyar prot. irodalmi társaság választmányának, a Luther-társaság irodalmi bizottsága tudományos osztályának, a pozsonyi prot. kör választmányának, a pozsonyi Toldy-kör irodalmi bizottságának, a debreczeni prot. egyetem előkészítő országos bizottságának, az evang. egyetemes lelkészvizsgáló bizottságnak sat.
Czikkei a czeglédi lapokban (1885); a pozsonyi Gondolatban, mely lapnak fel. szerkesztője volt (1888–89. A magyarországi protestantismusnak ág. és helv. hitvallású felekezetekre való szakadása; ekkor dolgozataival, mint már Szarvason is, több pályadíjat nyert); az Evang. Egyház és Iskolában (1891–92.); a beszterczebányai Lapokban (1890–91.); a M. Nyelvőrben (1892. Izék, 1893. Palóczság és Czegléd); a Prot. Szemlében (1901. Az oberammergaui passió-játék, A passió-játékokról); írt még a Mi Otthonunkba, a Jó Pásztor, Sárospataki Lapok, Prot. Esték, Athenaeum cz. folyóiratokba, a Budapesti Hírlapba és a Prot. Árvaházi Naptárba.
Munkái:
1. Die Hussiten in Ungarn. Jena, 1891. (Különny. a Zeitschrift für wissenschaftliche Theologieból).
2. Ev. konfirmandusok kátéja. Orosháza, 1898. (2. kiadás. U. ott, 1899. Pályadíjat nyer.)
3. Esketési beszéd. Dr. Raffay Ferencz és Mehlschmidt esküvőjén Győrörr 1898. nov. 14. tartotta. Kecskemét, 1899.
4. A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. Bpest, 1899.
5. A logos eredete, tartalma és jelentősége a jánosi iratokban. Pozsony, 1899.
6. A synoptikus kérdés mai állása. U. ott, 1900.
7. Apróságok. Bpest, 1904. (Koszorú 94.)
8. A szerencse. U. ott, 1904. (Koszorú.)
9. Péter Apostol. U. ott, 1905. (Koszorú 112.)
10. Jézus példázatai. U. ott, 1905.
11. Új szövetségi apokrifusok. Pozsony, 1905.
1902-ben megindította Pozsonyban a Theologiai Szaklapot, melynek felelős szerkesztője. (Ebben is több czikke jelent meg.)
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 488. l. és II. Pótkötet 1904.
M. Könyvészet 1900., 1904.
Corvina 1905. 29. sz.
