Rajner Károly,
Rajner Károly,
egri kanonok, szül. 1762. ja. 28. Stomfán (Pozsonym.) polgári szülőktől; gymnasiumi tanulmányainak befejezése után az esztergoni papnevelő intézetbe lépett és mint theologus a pozsonyi várban végezte a hittudományi tanfolyamot, egyszersmind a neveléstan tanításával bízták meg és könyvtárnok is volt. Midőn 1790-ben a köziskolák megszüntek, ő is részben pályát cserélt, a mennyiben gróf Forgách József fiaihoz hívta meg nevelőnek. Tizennégy évi nevelősködés után az újonnan felállított kassai káptalan kanonoki stallumába lépett és seminariumi rektor lett; átvette a kassai papnevelő-intézet igazgatását és az ájtatos alapítványi hivatal vezetését. 1818-ban Fischer báró érsek egri kanonoknak nevezte ki. 1827-ben érseki helyettes lett és az 1828-ban megnyitott érseki mesteriskolának ő neveztetett ki első igazgatójává. 1829. nagypréposttá, 1830. vovradi v. püspökké nevezte ki a felség, míg végre 1846. júl. 25. az egri főtemplomban amori püspökké szentelték föl. Bőkezű alapítványokat tett, melyeknek kamataiból az egri lyceum, tanítóképző, kassai iskola, egri iskolák, tanítók, kántorok, szegényebb javadalmazású lelkészek káplánok, iparosok, földmívelők részesülnek jelenben is. Az angol-kisasszonyok nevelőintézetének is ő vetette meg alapját 15,000 frttal. Meghalt 1846-ban.
A huszas években tevékeny irodalmi munkásságot fejtett ki az akkor lapokban, de mindig álnevek vagy jegyek alatt írt.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 202. l.
