Rómer (Ferencz) Flóris,
Rómer (Ferencz) Flóris,
bölcseleti doktor, nagyváradi apát-kanonok, a m. tud. akadémia rendes tagja, szül. 1815. ápr. 12. Pozsonyban német kisiparos szülőktől; iskoláinak kisosztályait szülővárosában, Tatán, a magyar nyelv végett és Trencsénben a tót nyelv megtanulása czéljából töltötte; jó deák volt s kivált a latin remekírókból egész könyveket tudott elszavalni. Papnak szánták szülei s 1830. okt. 16. a szent Benedek-rendbe lépett; ettől fogva Flóris volt a szerzetes neve. A rend székhelyén töltötte újonczévét, a bölcseleti éveket pedig Győrött, a hol Maár Bonifácz a rend legjelesebb történészete és Guzmics Izidor voltak tanárai. Gyönyörködött a régi irományokban vagy régiségekben; fellengző dagállyal írta le növendékpap korában a nap keltét és nyert véle pályaműdíjat; másrészt lelkiismeretes, szőrszálhasogató pontossággal másolta Guzmics megbízásából az akadémia számára a tihanyi apátság könyvtárában őrzött XVI. századi magyar nyelvemléket. Visszakerülvén Pannonhalmára, hogy ott a négy theologiai tanfolyamot végezze (1834–38), Czinár Mór avatta őt be az okmánytanba. Mohón másolt régi oklevelet és leghőbb vágya volt, vajha valamikor ő is levéltárnok lehetne. Szabad idejét a rend gazdag könyvtárában töltötte és segédkezett a könyvtár rendezésében. Ezen korig vezethető vissza érdeklődése a codexek és incunabulumok iránt, mely egész életén át kisérte. Közben bécsi, pozsonyi s pesti lapokba kezdett irogatni. Theologus korában buzdult a hazai monostorok monographiája iránt és mint II. éves theologus szünidejét arra szánta, hogy a magyar monostorok mappáját elkészítse. 1838. júl. 26. pappá szentelték. Az utóbbi évek fáradalmai után gyönge egészsége miatt pihenő évet engedett neki rendfőnöke; Tihanyba mint segédlelkész ment; ott készült a bölcseleti szigorlatra és doktori diplomával tért vissza a szerzet székhelyére. A győri gymnasium alsó osztályaiban 1839 őszén mint a magyar és latin nyelv tanára kezdte működését. (1842–45. az ottani lyceumban tanított). Tantárgya mellett festésre adta magát és festési kirándulásai mindig a Balaton kies tájai és kedvelt Bakonya felé vitték. Sűrű kirándulásai megkedveltették vele a természetet; tanulmányozta azt és gyűjteni kezdte tárgyait; főapátja pedig a természetrajz tanítását bízta reá. Győri fűvészet-tanár korában teljes gyűjteményt állított össze a megye flórájából. Tanárkodása alatt oly hírre tett szert, hogy midőn 1845-ben Pozsonyban megürült a felső iskolánál a természettani tanszék, mint arra legméltóbb ő nyerte azt el. Az előkelő családok házi előadásokra hívták meg; őt érte azon megtisztelés, hogy a serdülő József főherczegnek természettani leczkéket adjon. Ez években keletkezett az a szép viszony a fejedelmi növendék és a szerény szerzetes-professzor között, mely évtizedek során át is fönnmaradt, sőt megszilárdult. R. akkor egész lélekkel természettudós volt; részt is vett a magyar természettudósok közgyűlésein. Országos hírnevét itt vetette meg és utóbb is, mikor már más szakra tért, eljárt a vándorgyűlésekre, valahányszor csak tehette. Pozsonyi tartózkodása alatt szoros barátság fűzte őt Tóth Ezekiel és Petényi Salamon tudósokhoz. Petényitől tanulta az állatok kitömésének mesterségét. A pozsonyi ligetet átváltoztatta saját költségén növény-kertté; a pozsonyi polgároknak pedig hetenként előadásokat tartott a növénytanból. A szabadságharc kitörésekor 1848-ban Pesten tartózkodott és a Jellasics ellen a múzeumnál tartott szónoklatot hatása alatt a szerviták udvarán alakult pesti önkéntesek sorába állott és bár tiszti ranggal kinálták meg, mint közlegény vett részt a párndorfi táborozásban. Mikor a zászlóaljat feloszlatták, a zászlóval visszatért Pestre. Röviddel ezután Pozsonyban besoroztatta magát az utászkarba; zászlóaljparancsnoka Kazinczy még aznap kinevezte őrmesternek; Győrben kapta a tiszti bojtot. A kis-megyeri, püspök-erdei és szabadhegyi sánczolásokban már mint tiszt vett részt. a tiszai hadjáratban Római Ferencz (ez volt akkor magyaros neve) főhadnagynak neveztetett ki a 2. zászlóaljhoz. Ott volt az ó-barsi hídépítésnél, ségítette építeni a komáromi és budai sánczokat. A budai várostromnál létrákon vezette föl a bécsi kapu közelében legényeit a vár falára. Mindez érdemeiért a Ludovika-akadémiához nevezték ki tanárnak kapitányi ranggal. Tanári székét azonban nem foglalhatta el. A komáromi, majd a váczi ütközetben volt szerepe, majd meg Nagy-Sándor József tartalékos seregében átjáratokat zárt el, hidakat bontott és épített. Debreczenben véget ért katonai pályája; százada menekült; ő Árvamegyének vette útját; de ott elfogták és Pozsonyba vitték, majd több havi fogság után hadi törvényszék elé állították és 8 évi súlyos börtönre itélték. Bécsben, utóbb Olmützben és végül Josefstadtban öt évet töltött, míg 1854-ben kegyelmet nyert. R. könyvkötő-műhelyt rendezett be czellájában, kartonból börtönének mintáját készítette, mely most is megvan a pozsonyvárosi múzeumban, vasbilincseivel együtt; a kis minta külső falára rájegyezte 107 fogolytársa nevét. Kiszabadulása után egyideig Bakonybélen tartózkodott. 1855-ben Szubovics főherczegi tanácsos családjában magántanítói állást kapott Pozsonyban, hol 1856–57-ben a gróf Erdődy Károly fiának volt a nevelője. A szigorú egyházi vezeklés csak ezután következett; a világtól elzárva, bőjttel és imádsággal töltött hat hónapot. Ez idő alatt is foglalkozott természettudományokkal, a palaeontologiának szentelte minden szabad idejét. Kirándulásokat tett Radobojba, ő fedezte fel a remetineczi halkövületek telepét (Varasdm.). Lelkészöcscse halála után, 1857-ben elment plébániájába Magyar-Kimlére (Győrm.); itt szivesen megtartották volna plébánosnak, de a hatóság a szerzetes-honvédet veszedelmes embernek tartva, ezt és a magyar-óvárosi választást is meghiúsította. Visszatért tehát Győrbe a szerzetes házba és itt kezdte meg ismét 1857-ben a kis gymnasiumban tanári pályáját és rábízták a természettan tanítását. Közel négy évet töltött ezúttal Győrött; midőn Ipólyi rábírta, hogy foglalkozzék archaeologiával és így hozzáfogott a győri múzeum megalapításához; egyaránt gyűjtött természeti tárgyakat és régiségeket. 1859-ben a Bakonyban búvárkodott. 1860. okt. 9. a m. tud. akadémia megválasztotta levelező tagjának (1864. jan. 19. lett rendes tag). A Bakony után a Vértest, azután pedig Nógrádmegyét, utóbb Zala balatonparti vidékét, az 1861. szünnapokban Zala többi részét járta be, s pontosan gyűjtötte jegyzőkönyveiben úti benyomásait. (Ezen jegyzőkönyvek fönmaradtak a műemlékek országos bizottságánál.) Fölfedezte a turnicsei és veleméri Árpád-kori frescoképeket. A harangok föliratait és leírásait is szenvedélylyel gyűjtötte. 1861-ben már az egyházi archaeologiából a győri seminarium növendékpapjainak előadásokat tartott. 1860-ban győri polgártársai a városi és megyei bizottság tagsággal is kitüntették. 1861 őszén Pestre költözött és elfoglalta a m. tudom. akadémia kézirattárnoki állását, jutalma 300 váltó frt volt. Alig hogy a fővárosban megtelepedett, hajdani tanítványa Mészáros Ferencz helytartósági titkár pártfogásával, 1862-ben kinevezték a nemrég alapított kir. kath. főgymnasium igazgatójává. Szabad óráit régészeti kirándulásokra és archaeologiai munkásságra fordította. Szünnapjait pedig még pár évig a dunántúli megyék egyházi műemlékeinek szentelte. 1862-ben, mikor nagynevű országos férfiak a n. múzeum reformjának megindítására ültek össze, R. volt az egyik szakértő tag s az értekezlet jegyzője. Kinevezték a «k. k. Unterrichtsrath» tagjának és abban az iskolák magyarságáért több ízben hiába emelte szavát, míg a politikai események hatalma segítéségre nem jött. A műemlékek bécsi állami központi bizottsága is megválasztotta magyarországi tagjai közé. A természettudósok 1863. vándorgyűlésén 39 román ízlésű és 34 csúcsíves templomról értekezett. A m. tudom. akadémia archaeologiai bizottságába 1860-ban választották be; mikor 1863-ban a bizottság előadója, Ipolyi Egerbe költözött, ő lett utódja, és ettől kezdve 10 évig vezette a bizottság ügyeit és tudott a szaknak tevékeny barátokat szerezni. Műrégészeti Kalauzt adott ki (1866) és 1868-ban megalapította az Archaeologiai értesítőt, melynek VI. évfolyamában már 173 előfizetője volt. Még gymnasiumi igazgató korában foglalt állást a tud. egyetemen, eleinte mint az archaeologia magántanára, utóbb rendkívüli, 1868-ban pedig rendes tanár és kir. tanácsos lett. Külföldi tanulmányutazást tett 1867-ben Párisba (mikor a párisi világkiállításra küldött múzeumi kincseknek ő volt az őre, a kiállítás alatt részt vett a nemzeti ősrégészeti congressusban és értekezésében ismertette a magyarországi őskor emlékeit), 1869. Olaszországba. 1869. júl. 1. egyszersmind a nemzeti múzeum régiségtári őre volt. Régészeti társulatok és múzeumok alapítása ez időben valóságos szenvedélye volt; kezdte Győrött, folytatta Pozsonyban; az ő buzdítására alapították ügybarátjai a felsőmagy. múzeumot Kassán. Még más kedvelt eszméje is volt: a hazai háziipar fejlesztése, melyet szóval és írásban szeretett hirdetni. Sok időt és fáradságot szentelt a hazai népipari emlékek gyűjtésének, mikor 1872-ben a miniszterium őt és Xantust a bécsi világtárlat magyar népipari osztályának szervezésével bízta meg. Az akkori gyűjtésük a néprajzi múzeum alapjául szolgált. Az ő érdeme, hogy már 1870-ben a n. múzeum római feliratos emléktára a legjelesbb hasonnemű európai gyűjtemények közé tartozott. R. tetemesen gyarapította Mommsen Corpus inscriptionum latinorumát. A hazai öltözet története felé is fordult figyelme és e tárgygyal különösen a 70-es évek eleje felé foglalkozott behatóbban; a m. t. akadémiában is rendes tagsági helyét a régi magyar jelmezről szóló értekezésével foglalta el 1872-ben, melyet azonban csak kivonatban ismerünk. A Corvinák érdekében évtizedeken át óriási levelezést folytatott; Corvin codexekért bejárta Európát Rómától Szent-Pétervárig; nagy volt az öröme, a mikor 1876-ban az akadémia nagygyűlésén 97 Corvin-codexről számolhatott be. Ugyanez évben megindult Magyar Könyv-Szemle első számát R. közleménye nyitotta meg. Ekkor már tudományos híre meg volt alapítva, legtöbb szaktárs személyesen is ösmerte; többen fölkeresték és 1875. R. ajánlatát a nemzetközi ősrégészeti congressus stockholmi gyűlésén egyhangulat elfogadták, hogy a congressus a következő évben Budapestre gyűljön. 1876. szept. 9. a congressus a múzeum nagytermében megnyilt. 1873-ban a vaskorona lovagrendjét kapta. 1874-ben a szent Benedek-rendből kilépett és beszterczebánya egyházmegyei pap és jánosi apát lett. 1877-ben, midőn nagyváradi «pro literis et artibus» kanonok lett lemondott fővárosi nyilvános állásairól, ott hagyta az egyetemet, ott a múzeumot (nov. 16.), elvált Budapesttől és letelepedett Nagyváradon. Itt is a tudományoknak élt: a szunnyadó biharmegyei történelmi és régészeti egyletet új életre ébresztette, tíz évig vitte az egylet ügyeit; rendezett régészeti és iparművészeti kiállítást; nyilvános előadásokat tartott; a régi várban 1882–83. ásatásaival szent László templomának romjait tüntette elő. Még a Lissabonban 1880-ban tartott nemzetközi ősrégészeti congressuson is megjelent. 1885-ben a magyar országos régészeti közgyűlés egyik elnöke volt. 1888-ban a természettudósok tátrafüredi nagygyűlésén vett részt és Liptómegyében a mahalfalvai Hradiszkó őstáborát kutatta át és ez volt utolsó régészeti szakvizsgálata. Ez évben még megülte aug. 15. áldozópapságának 50 éves évfordulóját. Meghalt 1889. márcz. 18. Nagyváradon. A m. tudom. akadémiában 1891. márcz. 23. Hampel József tartott fölötte emlékbeszédet.
Czikkei a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Tudomány Tár (1841. IX. Zudar László sirköve9; Győri Közlöny (1859. 14., 16–19. sz. A győri főgymnasiumi muzeum 1859. év kezdetén, 69. A legközelebb felfedezett római sírokról, 71. Úti jegyzetek: Ó Szőny, római régiségek, 73. 80–103. Szünnapi levelek E. F. k....i lelkész barátomhoz I–XIV., 74. Moór, tájismertetés, 1860. 1–4. A Bakony földtani tekintetből, 6–12., 1862. 3. sz. Felelet a «Közlöny»-ben hozzám intézett régészeti kérdésekre és még valami régészeti életünkből, 25. Egy pár bizodalmas szó a győrvidéki vadászat kedvelőkhöz, 25. A főgymnasiumi múzeum, 1861. 41. megint egy római sír városunkban); Vasárnapi Ujság (1860. A szentandrási régiség magyarázata, Régészeti levelek Ipolyi Arnoldhoz, A győri káptalan óriási antiphonáléja, A hédervári kápolna Győrben, Síremlékek, Emlékfeliratok, képpel, 1862. Néhány bizalmas szó a magyar harangtudomány érdekében Magyarország papjaihoz, néptanítóihoz és a harangöntőihez, Elkésett régészeti levelek Ipolyi Arnoldhoz, rajz, Ráth Károly arczk., 1863. Schmidt Ferdinand természettudós, arczk., A veleméri templom ügyében, kép., Arch. levelek Zalamegyéből, Ipolyi Arnoldnak Rómer Flóris, A veleméri templom, a turnicsei falfestmények, A régi templomok ismertető jelei, képpel. 1864. Régészeti eszmecsere, Harangfeliratok, A privigyei régi harang, Nyilt levél Adamik György úrhoz a privigyei régi harang dolgában, 1865. Római cseréptál, Ismét egy szó a harangok ügyében, Dudik életrajza, 1866. Még egyszer és utoljára Attila chalonsi gyűrűjéről, Fölszólítás a Balatonban fölfedezett kőfal érdekében, Fölszólítás a honi műemlékek kutatása és megismertetése érdekében, 1868. Az ősrégi kova- és obsidián-eszközökről, A nagy-rőczei harang föliratáról, észrevétel Zombory Gusztáv közleménye, 1869. A mácsai gím-les, mint királyi vadásztanya, 1872. A régi magyar jelmezről, 1875. Új házaspár, Kérelem a magyarországi első kőkori maradványok ügyében, hét ábr., Másodszori kérelem, A pápai reform. egyház levéltára és régibb terítői, A jánosii templom az Árpád-korszakból, két kép., 1876. Storno Ferencz, életrajz, Mátyás és Beatrix egykorú arczképei, két arczk., 1877. Mik azok a Corvinák? Emléklap a Corvin-codexről, kép., 1878. 241. l. Schmidt Nándor, nekr.); Győri tört. és rég Füzetek (1861. Régibb templomok ismertetése, Tarjáni románkori kőfaragvány, Bevezetés Ráth Károly okmányközléseihez V. László 1453–55. okmányairól, 1861., 1863., 1865. I–III. Adalék a boszorkányperekhez, Komárom 1589. és 1627-ben, 1861. Corvin-codex ismertetése a győri káptalan könyvtárában, Weörös Mátyás, nyéki, a boldogságos szűzhezi énekei 1588., Klempai ájtatos alapítványok 1501–1518., Győr-Szigeth 1592-ben, Kesző 1692-ben Vasmegyében, Egy római kőkoporsó Győrben, Ostyasütő vas 1565-ből, A bőnyi ref. egyház XII–XIII. századbeli pohara, A német jahrendorfi szentségmutató, Telekesi-félék XVII. század végéről, Hunyady Mátyás miseruhája, Bánhidai románkorú oldalajtó, A győri főegyház, Oroszvári románszakú templom, 1863. A győri főegyház kincstára, 1738-ban, Bakony helység lakói mint a győri főegyház harangozói, Kinisi Pál sírköve, Adatok a Corvin-könyvtárból hazánkban fönmaradt codexekhez, Pannonhalmi latin codex a pesti kir. egyetem könyvtárában, 1863., 1865. Árpási szent Jakabról czimzett prépostság, bevezetéssel; Általános tájékozó eszmék a honi szerzetes töténelméhez, 1865. fölcsont-tükrök a XIV. századból, Horvát Márk, Kamicházi, Horvát- és Dalmát-országi bán sat. máskép Vzdolyai Myslenovith Márk sírköve Nagy-Vázsonyban, Okmányok IV. László 1274. febr. 22., 1279., 1291. május 19., 1297. decz. 8., Adatok Hunyady és Capisztrán 1456. évi táborozáshoz, Figyelmeztetés az oklevél-tankedvelők számára, Beatrix Hunyadi Mátyás neje jól tudott magyarul, IV. 1868. A komáromi jegyzőkönyvből 1592-ben); Ország (1863. 47. sz. Egy római sír Budán); Sürgöny (1863. 239., 262., 263. sz. Az ócsai templomon levő állítólagos Amalazuntha-kép ügyében, polemia Réső Ensel Sándorral); Idők Tanuja (1863. Harang- és régészeti posta); Arch. Közlemények (1863. Középkori keresztelő-medenczék, Pannonia területén Magyarországban fennmaradt néhány római várnáról, három tábl., 1864. Magyar régészeti krónika, 1864. IV., V. k. Adalék az újabb magyar archaeol. könyvészethez, 1865. A bakony-szombathelyi éremkincsről, Szarvasszói, mármarosmegyei aranykincsről és a két hazában talált régi arany műemlékekről, 1866. Az újabb időben Ő-Szőnyön kiásott római régiségek, Arch. mozgalmak, Adalék a magyar régészeti irodalomhoz, 1867. Első obsidián kőeszközök Magyarországon, Barlanglakókról, nevezetesen a magyarhoni lakott barlangokról, Szent Margit házi oltára, Arch. mozgalmak, VIII. 1870. Éremtani adalékok, Magyar viseletképek a bécsi császári könyvtárban, Régi sírköveinkről, X. 1876. Román és átmenetkori építmények hazánk területén, XI. 1877. Kirándulás a kertzi apátsághoz, A győri káptalan antiphonáléja, Kiadatlan római feliratok, XII. 1879. Azon ágyúk és mozsarak, melyek Budán 1686-ban találtattak); Magyar Sion (1863. Breviarium 1481-ből, Törvénytelen gyermekek ellen a katholikus egyház szigora a XV. század vége felé, 1865. Tót-e a szemerédi templom felirata? 1866. Egy középkori kolostor-iskola felszerelése, A felső-szemerédi templom feliratának betűi nem cyrill betűk, maga a felirat pedig nem tót); M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatai (1864. A középkori téglaépítészet Magyarországon, 19 ábra, Zalamegye középkori egyházi építményei és azok jellemzése 1870. Fiume régiségeiről, Halotti halmok Magyarországon9; Pesti Napló (1864. nov. 16. Pest városa legrégibb műemléke 1867. 186., 196., 240., 245., 251. szám. Párisi levelek, 1871. 91. sz. Alcsuti ásatások 1870. és 71-ben, 1875. febr. 13. levél Toldyhoz); Religio (1864. Keresztény múzeum Pesten); Új Korszak (1865. Egy XVI. századbeli vázlatkönyv); Mittheilungen der k. k. Centralcomission (1865. Prunksättel im National-Museum zu Pesth, 1867. Der Hausaltar der Heil. Margaretha); Ország Tükre (1865. Schulz Ferencz életrajza); Pozsony és környéke (1865. Pozsony régészeti műemlékei, 2 ábr. és 2 képpel; németül. U. ott, 1865. és különnyomatban); Magyarország Képekben (1867. Traján-szikla-felirata); Archaeologiai Értesítője (I. 1868–69. Tudnivaló, Ó-kőkori eszközök Magyarországon, Rövid jelentés az arch. osztálynak Egerben tartott üléseinek eredményéről, Egy középkori réztál, Egy-két szó műiparunk ízlési irányáról, Visszapillantás a m. tört. társulatnak Kolozsvárott tartott első vidéki nagygyűléséről, A legújabb ó-budai ásatások, Ismét néhány szó az obsidián eszközökről, A tatárfalvi ref. templom, Rudolf koronaherczeg Ó-Budán, Éremlenyomatok harangokon, Czímertani kérdés, Utasítás a régi kéziratok lemásolására, A geszterédi ásatások és a szabolcsmegyei múzeum, Felterjesztés a primáshoz a pesti középponti papneveldében felállítandó keresztény múzeum ügyében, Ismeretlen Corvin-codex, Három nap hazánk észak-nyugati határán, II. 1869–1870. A magy. n. múzeum gyűjteményeinek szaporodása az 1869. évben, Új római sarcophag, Újabb ős-budai ásatások eredményéről, Adalék pecséttanunkhoz, Érdemlelet Alsó-Lendván, Sólmári római ezüst éremlelet, Középkori miniature-ök és a Corvinának egy eddig ismeretlen maradványa, Egy érdekes lelet Alsó-Lendván, M. n. régiségek a múzeumban, Az abauj-szántói kath. templom, A szent István-baksai halom ásatása, A déloroszországi legújabb ásatások, solmári római ezüst éremlelet, A művészi élet Bécsben 1868-ban, Gyárfás István őstörténelmi kutatásairól, Műiparunk érdekében, Az 1869. szépművészeti kiállítás Párisban, A n. múzeum rendeltetése, A régiségek hamisítása, Adalék pecséttanunkhoz, Mátyás király arczképeiről, Domokos fehérvári prépost breviariuma, A zuani, wondorfi szent sírkápolna, A czakói bronzedény, Egy réri arany kapocs, Horvátországi naplómból, III. 1870. Archaeologiai mozgalmak, Jelentés a m. n. múzeumnak az 1869-iki év utolsó negyedében történt szaporodásáról, tárgyainak használatáról és mozgalmáról, Hogyan lehetne régészetünkön segíteni? Czifra barbárkonyi edény, Archaeologiánk ügye az országgyűlésen, A windischgarsteni római ásatások, Pecséttani rejtély, Semringen Mátyás szász gróf zászlóhegye, Honnan ismerem Corvin Mátyást, Adalék érmészetünkhöz, A tövisi templomok, A czakói bronzedény ügyében, Egy római korsó, A Corvin-codexek ügye a m. tud. akadémia előtt, Hunyady Jánosnak egy leiratlan ezüst pénze, Egy könyvtár a reformáczió idejéből, II–VI. Horvátországi útinaplómból, Két szabolcsmegyei őstemető és egyéb régészeti leletek, Érmészeti adalékok, Felszólítás az aradi gyűlésben részt veendő régészekhez, Faházak, Felszólítás ügyfeleinkhez a magyar régészek albuma érdekében, A görög-keletiek templom Ráczkevén, képpel, A szent erzsébetfalvi lelet, Egy könyvtár a reformatio idejéből, IV. 1870–71. Kettős kereszt, Uj falfestmények Zsegrán, Schulcz Ferencz, nekr., A keresztalakról, A geologiai archaeologia, Régi kályhafiókok, a galgóczi ezüstdíszletek, képekkel, Sarkantyú és kengyelvas, A régi műtárgyak hamisításával foglalkozó iparról, Agyagműveink helyes elnevezéséhez, Még egy szó a bronzkoronáról, Két képpel, Hogyan készülnek az obsidián késpengék, Hazai műipari kérdés, Régiségtáraink és gyűjtőink érdekében, A kettős kereszt, Városi múzeumaink, Péter pécsi püspök pecsétje 1312 körül, ábr., V. 1871. Még egy pár szó honi fatemplomainkról, képekkel, Feliratos házi edények, Vajda-hunyadi falfestmények, Érdy János nekr., A népnevelés befolyása az őstörténelemre, Érdekes római mérföldmutatók Komárom megyében, Érmészeti Adalékok, Új falfestmények, Igen érdekes éremlelet, Két különös régi agyagmű, A régi aranyforintok bélyege, A magyar «Képes Krónika» ügyében, Bitnicz Lajos, nekr., II. Ulászló király képmása, Mozgalom az egyházi művészet terén, Régi harangjaink és keresztelő-kútjaink ismertetéséhez, Útmutatás azok számára, kik régi metszett köveket gyűjtenek. Régészeti mozgalom hazánkban, A m. n. múzeum kőemlékei, Csömöri lelet, rajzzal, Régi írások olvasása, II. Ulászló és gyermekeinek arczképei 1507-ik évi okmányon VI., 1872-ben is, Desjardins Ernő és a n. múzeum kőemlékei, Csömöri lelet, két ábr., Szent andrási őskori lelet, ha ábr., Desjardins tanár és múzeumunk, A bécsi «Képes Krónika», A német antropologiai társulat congressusa, Mozgalom az egyházi művészet terén, VI. 1872. A népnevelők mint az őstörténelem pionierejei, Hogyan lehet hamis patinát megismerni? Slavoniai érmekről néhány szó, Emlékérem Buda visszavételére, A művészet a házban, A magyarországi műemlékek ideiglenes bizottsága, Még néhány szó a néhány szóra a szlavoniai érmek dolgában! Érmészeti adalék, Régiebb könyvtábláinkról, Két érdekes írnedvtartó, Felterjesztés arch. ösztöndíjak ügyében, Vezeklési súly, két ábr., Storno Ferencz erdélyi vázlatkönyvéből, A szentmihályi, éremlelet Pecséttani adalék, A székesfejérvári vaskaputoronyról, Már a törökök is megelőzték, Magyar ágyúk Bécsben, A magyar jelmez, Budapestnek régi látképe, Körrendelet az összes pénzügyigazgatóságokhoz, A szíhalmi oltárképről, Mea culpa, maxima culpa, Szerkesztői utószó, VII. 1872–1873. Rosos István könyvtára 1555-ből, Érdekes Árpádkori éremlelet, IX. 1875. Jelentés az északi tartományokba tett kirándulásról, Nemzeti műemlékosztály, Szent Simeon sírládája Zárában, Egy álnak tartott nevezetes római felírás igazolása, Újabb római feliratos kövek, Római sír Ó-Budán, X. 1876. Érmészeti adalékok, A vasszegekről a pogány sírokban, Az őstörténelmi és embertani nemzetközi congressus ügyében, A krakói Corvin Mátyás korabeli magyarországi csillagászati készletekről, Roland-szobrok hazánkban, Megfejtése a pilisi leshegyen talált írásnak, I. Mátyás királyunk emlékére veretett fémer, Arch. mozgalmak a ft. római kath. papság körében, A borostyánkő, Magyar szent Erzsébetnek XIII. századbeli szobra, A magyar fazekasságról, XI. 1877. A tatárjárás előtti falazott várakról Magyarországoban, Kálmánczay vagy Kálmáncsehy? A bécsi képes krónikának másolata, Egy régi harangfelirat, Két érdekes régiség: a Szalay-féle gyűjteményből a m. n. múzeumba jutott római terra sigillita-tál és 1607. évi czintányér, Érmészeti adalék, régi sajtóhiba római érmen, Adalék a régészeti kalászokhoz Pozsonyból és vidékéről: a pozsonyi magyar szent Erzsébetről czímzett női kórodában létező zománczos és filigrános magyar kéhely, XIII. 1879. Vándorlevelek, Római feliratos oltárka Adonyról, XIV. 1880–81. Zománczos kehely, képpel, III. Frigyes császár egyházi ruházata, XVI. 1883. Előleges jelentés a nagyváradi várban 1883-ban történt ásatásról, 1885. A lisboai congressus, 1886. A nagyváradi ezüstlelet, négy képes táblával, 1887. A kisszebeni Berzeviczy-emlékről); Hazánk és a Külföld (1868. Helyreigazítások az acsai emlékkő dolgában, 1871. A barlanglakókról, nevezetesen a magyarhoni lakott barlangokról, rajzokkal); a Congres intern d'antrop. et d'arch. préhistoriques cz. munkában (Páris, 1868. Aperçu sur l'étude des temps préhistiruqes en Hongrie és különnyomatban); Századok (II. 1868. A pilini ásatások eredményéről és b. Nyári Jenő gyűjteményéről, Az ősrégi agyagmívesség viszonya a történelemhez, A pozsonyi káptalan újabban talált egyházi ékszerei, 1869. Ki volt Domokos fehárvári prépost származására nézve, ábr., 1872. Igazolásomul, 1874. Zsid pecséte a XVII. századból, 1875. Régi pecséteinkről s különösen Drugeth János 1332-iki pecsétéről, 1877. Adalék a magyar ötvösség történetéhez, A hazai ötvös-czéhek szabályai, Ezüstnemük és drágaságok összeírásai a XVI. századból, 1885. A történelmi érzék keltése a közönségnél, ünnepi menetek, színpadi előadások, nemzeti képek, történeti kiállítások és múzeumok által); Egyházi Lapok (II. 1868. Pannonhalmi ereklyetartók, különnyomatban is, A kalocsai érsekség házi oltára); Akadémiai Értesítő (1868. A Corvina ügyében tett vizsgálatokról, kivonat, 1869. Corvin-codex, kivonat, Jelentés olaszországi utazásról a Corvin-féle codexek érdekében, mint a három különnyomatban is, 1870. A római Corvin-codexek egyes jellemzőbb lapjainak lemásolása, 1871. A régi Pestről, Pest városa fejlődéséről a visszafoglalástól 1750-ig, 1873. A győri antiphonaléről); Budapesti Közlöny (1869. 94. Egy góth templom alapjai Ó-Budán, 1870. 120. sz. Érdekes éremlelet Budapesten a lövész-utczai 5. sz. ház alapja ásatásánál IV. Béla idejéből; 1875. 36. sz. Magyar irodalmi unicum: Sylvester dialogusai magyar, latin, német és lengyel nyelven); Ungl. Lloyd (1869. márcz. Pesth's Stadtmauern, 1874. deczember 4. Der ehemalige Badhaufen von Transaquincum); Új M. Sion (VII. 1870. Domokos fehérvári prépost breviariuma); Berichte u. Mittheilungen des Alterhumsvereins (Wien, X. 1870. Zur Geschichte der Carthause zu Aggsbach); Tört. Adattár (I. 1871. Az alsó-kamarási plébánia, Az apáczai plébánia); Ország-Világ (1871. 43. sz. Desjardins munkásságának ismertetése); Világ Tükre (I. 1872. Magyar női viselet a XVI. században); Pester Llyod (1872. máj. 23. Das alte ungarische Nationalcostüm); Magyarország és a Nagyvilág (1873. Miért és mióta ferdeirányú a kereszt a magyar szent koronán); Anzeiger für Kunde der deutschen Vorzeit (1875. Zur Darstellung der «heiligen Familie»); Jelenkor (1875. 161. sz. Egyházi művészet); Hon (1875. 138. sz. Mikor találjuk az embernek első nyomát Magyarországban, aug. 3. Jelentés a nemzetközi őstörténelmi és embertani congressus VIII. ülését szervező bizottság eddigi működéséről, szept. 18. Somogymegye régiségeinek kutatása, 214. sz. A készítendő ősrégészeti térkép ügyében, 1878. márcz. 14. Művészi mozgalom Biharban. 245. sz. A pátkai ásatások eddigi eredménye, 1877. nov. Suum cuique: a szivárványozó üvegek és feltalálójuk, 1879. ápr. Művészetünk ügyében, júl. 31. Hazánk református atyafiaihoz); M. Könyv-Szemle (1876. Corvin-codexek Thornban, Königsbergben és Szent-Pétervárott, Egy Beatrix királyénak ajánlott ősnyomtatvány, Kalmanczai, jobban Kálmáncsehi Domokos székesfehérvári prépost codexe, 1877. Adalékok a Corvina történetéhez, 1879. Várad helye a könyvészeti irodalomban); Kelet Népe (1876. jún. 3. Corvin Mátyás miseruhája); Petzholdt Neuer Anzeiger für Bibl. u. bibl. Wissenschaft (Dresden, 1876. Im Interesse der Corvin'schen Bibliothek in Ofen); Életképek (1876. Mátyás király budai könyvtáráról); Revue Arch. (1877. Observations sur l'architecte français Ravese); M. Tud. Akadémia Évkönyve (XV. 1877. Mátyás király budai könyvtáráról); Sárrét (1878. A háziipar, 1880. 24. sz. Sárrétre való kirándulásom); Tört. Tár (1879–80. Tihanyi vár regestruma 158590-ig), Prot. Egyh. és Iskolai Lap (1879. A mezőtelegdi ref. egyház ügyében, 1880. A hazai ipar érdekében, 1884. Kirándulás a bihari Sárrétre és a magyar ízlés a reformátusok ecclésiáinál); Képzőművészeti Szemle (II. 1880. Műlapok egy váradi pap múzeumából); Bihar (1880. 128. sz. Nyilt levél dr. Szabó Károly kolozsvári egyetemi tanár barátomhoz, 1883. Mit akarunk és mit akarnánk, négy czikk, 1884. 40. és 42. sz. Érmészeti levelek); Tájékozó (1880. Az angyali üdvözlet); Egyházművészeti Lapok (1881. Majcz és zománcz); Biharmegyei rég. és történelmi egylet Évkönyve (Nagyvárad, 1888. A nagyváradi ezüstegylet, A nagyváradi múzeumnak két ostyasütő vasa 1500. és 1564-ből, Nemes családból való ötvöslegény 1612-ből, Közgyűlési megnyitó értekezés); írt még az Oesterr. Zuschauerbe (1837. 80, sz. Der kühne Bärenjäger in Ungarn), a győri Vaterlandba (a 40-es években), a bécsi Feierstunden, Sonntagsblätterbe, a Pressburger Zeitungba (1846–48) és mellékletébe a Pannoniába naponként a tanügyről és történelmi czikkeket, az aradi Alföldbe (1863. 1870) és az Anzeiger des germ. Museumba.
Munkái:
1. A Bakony. Természetrajzi és régészeti vázlat. Győr, 1860. (Ism. M. Sajtó, 1861. 201. sz.)
2. Magyarország földirati és terményi állapotáról a középkorban. Pest, 1862. (Székfoglaló. M. Akadémiai Értesítő, Mathem. és Természettud. Közlem. II. kötet. 1861–62. 287–385. l.)
3. Névsorozata azon ipar, régészeti és műkiállításnak, mely a magyar orvosok és természetbuvárok összejötte alkalmával Pozsonyban rendeztetett 1865. aug. 27. Pozsony, 1865.
4. Műrégészeti kalauz. Különös tekintettel Magyarországra. I. rész. Ókori műrégészet. Pest, 1866. 154 fametszettel.
5. Catalogue special du royaume de Hongrie. Les objets de l'histoire du travail hongrois a l'exposition universelle de 1867. Paris, 1867.
6. Ráth Károly m. tudom. akadémiai tag emlékezete. Pest, 1869. (Értekezések a tört. tud. köréből. I. 9.)
7. Remek művészetű ereklyetartók. U. ott, 1869. (Különnyomat az Egyházi Lapokból.)
8. Árpád és móriczhidai szent Jakabról czímzett prépostság története. U. ott, 1869. (Különny. a Győri Tört. és Rég. Füzetekből.)
9. Képes kalauz a m. n. múzeum régiségtárában. U. ott, 1870. (Németül is. U. ott, 1870. (Ism. Új M. sion. Hon 188. sz. 2. kiadás. Bpest, 1873. Ism. Arch. Értesítő. Németül. U. ott, 1873.)
10. Díszlapok a római könyvtárakban őrzött négy Corvin-codexből (16 ívrétű fénykép) ismertető előszóval. U. ott, 1871. (Ism. Új M. Sion és Századok.)
11. A m. n. múzeum római feliratos emlékei. A franczia szöveget a vallás- és közoktatási m. kir. miniszter meghagyásából magyarította, bővítette. 61 táblával. Bpest, 1873. (Acta nova Musei Nationalis Hungarici. Desjardins Ernő.)
12. A régi Pest. Történelmi tanulmány. Két térképpel. Pest, 1873. (Ism. Századok, Új M. Sion, Tört. Adattár, Vasárnapi Ujság 33. sz., Hon 184–186. sz.)
13. Magyarország a bécsi világtárlaton. Bpest, 1873.
14. Régi falképek Magyarországon. U. ott, 1875. XIII. színezett képtáblával és 77 fametszettel. (Magyarországi Régészeti Emlékek III. 1. Ism. Arch. Értesítő 1875.)
15. Kirchliche Wandgemälde des XIII. und XIV. Jahrhunderts in der Eisenburger Gespanschaft. Wien, 1874. (Mittheilungen der k. k. Centralcomm. für Baudenkmale XIX. k.)
16. Bericht der Gruppe XXI. (Nationale Hausindustrie) der Wiener Weltausstellung 1873. U. ott, 1874. (Különny. a Blätter für Industrielle-ből.)
17. Catalog der bei Gelegenheit der XLVIII. Versammlung der deutschen Ärzte- und Naturforsches-Versammlung in Graz aus Ungarn ausstellten praehistorischen Gegenstände. Graz, 1875.
18. Felhívás a Budapesten tartandó nemzetközi ősrégészeti congressus ügyében. Budapest, 1875.
19. Die nationale Hausindustrie auf der Wiener Weltausstellung 1873. U. ott, 1875.
21. Discours du secrétaire général au congrés international d'anthropologie et d'archéologie préhistorique VIII. session a Budapest 4. sept. 1876. U. ott, 1876. (Angolul: An adress... Washington, 1877.)
21. Kiadatlan római feliratok. Bpest, 1876. (Különny. az Archaeol. Közlemények X. 1875–76. kötetéből.)
22. Elnöki beszéd, melyet május 20. 1876-ban Gödöllőn mondott. Bpest, 1877. (Gödöllő és vidéke történ. és régészeti múzeum-egylet f. évi Jelentése.)
23. A győri káptalan antiphonaléja. Adalékok a régi egyházi írott könyvek és rajzaik ismertetéséhez. U. o., 1877.
24. Adalék a budai várnak a török foglalás előtti helyszíneléséhez. U. ott, 1877.
25. Kiadatlan római feliratok. U. ott, 1877.
26. Kivándorlás a kerczi apátsághoz Erdélyben, U. ott, 1877.
27. Résultats généraux du mouvement archéologique en Hongrie avant la VIII-e session du Congres international d'Archéologie préhistorique a Budapest 1876. U. ott, 1878. (Compte Rendu II. Vol. 1. partie.)
28. Észak-nyugati utam. U. ott, 1879. (Értekezések a tört. tud. köréből VIII. 7.)
29. Az episcopatus ceretensisről. U. ott, 1881. (Különnyomat az Egyházművészeti Lapok VII. évfolyamából.)
30. Mutatványok a biharmegyei népiparból és a nép ruházatából; a budapesti 1885. orsz. kiállítás alkalmából. U. ott, 1885.
Szerkesztette Ráth Károlylyal a Győri tört. és régészeti Füzeteket 1861. februártól 1869. deczemberig, évnegyedenként jelent meg, időközben szünetelt és a 16. füzettel megszűnt; a Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálatait Kanka Károlylyal és Rózsay Józseffel együtt 1865-ben Pozsonyban; az Archaeologiai Közleményeket 1864-től 1868-ig; az Archaeologiai Értesítőt 1868. nov. 15-től 1872. július 1-ig, VI kötetét Budapesten.
Kéziratban maradt munkái: A rómaiak erődítési rendszere a Duna mentében, ugyanez németül, felolvasta a nagyváradi katona művelődési egylet üléseiben; Magyar jelmeztan, elfogadva a m. tud. akadémia által az Évkönyvek számára; Corvin Mátyás könyvtára; A fazekas művesség; Somogy régészeti monographiája; A byssusokról; A régi misemondó ruhákról Magyarországban; Casula und Pluviale Kaiser Friedrich III. von den Jahren 1444 und 1438.; Egy régi kehelyfelírás; Zalamegye monographiája I. kötete; Biharmegyének régiségei, rajzokkal; Archaeologiai kirándulás a Szilágyságba.
Vasárnapi Ujság 1861. 5. sz. arczk., 1876. 41. sz. arczk., 1879. 11. sz. arczk., 1889. 12. sz. arczk.
Ország-Tükre 1863. 9. sz. arczk. (Frankl V.)
Kanitz, Aug., Geschichte der Botanik in Ungarn. Hannover, 1863. 174. l.
Hazánk és a Külföld 1867. 10. sz. arczk.
Századok 1868. 95., 413., 1869. 201., 1870. 657., 1874. 584., 1875. 54., 1877. 222., 407., 495., 563., 1889. 353. l. 1891. (Fraknói.)
Magyarország és a Nagyvilág 1870. 28. sz. arczk.
Győrmegye és város egyetemes leírása 1874. 644. l.
Szinnyei Repertoriuma. Történelem. I., II. kötet. Bpest, 1874., 1885., Természettudomány. U. ott, 1876.
Figyelő I. 1876. II–IV.
Szinnyei Könyvészete.
Egyetemes M. Encyclopaedia XII. 235. l. (Ortvay T.)
Fővárosi Lapok 1877. 5. sz. (Herman Ottó.)
M. Könyv-Szemle 1879., 1881., 1890.
Scriptores Ordinis S. Benedicti. Vindobonae, 1880. 380. l.
Torma Károly Repertoriuma. Bpest, 1880.
Kőszeg és Vidéke 1881. 25. sz.
Ortvay Tivadar, Száz év egy hazai főiskola életéből. Bpest, 1884. 165. l.
Magyar Lexikon, Bpest, 1884. XIV. 398. l.
Petrik Könyvészete.
Az orsz. rég. társulat X. Évkönyve 1886. 48–50. h.
A felsőmagyarországi múzeumegyesület X. Évkönyve. 1886. 25–35. l. (Rössler István.)
Nagyvárad 1889. 65. sz., 1896. 270. sz.
1889: Pesti Napló 76., Nemzet 76., Egyetértés 78., Budapesti Hirlap 78. sz.
Biharmegyei Képes Nagy Naptár 1890. 361. l.
M. Állam 1890. 96. sz. (Szentkláray.)
Pozsonymegyei Közlöny 1890. 35. sz.
Földtani Közlöny XX. 1890. 96. sz. (Straub M.)
Kiszlingstein Könyvészete.
Hampel József, Emlékbeszéd Rómer F. Flóris rendes tagról. Bpest, 1891.
M. Sion 1892. 387. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 673. l.
Horváth Ignácz, A budapesti kir. m. tudom. egyetem bölcsészeti karának irodalmi munkássága. Bpest, 1896. 130–139. l.
