Roszner Ervin báró (rosenecki),
Roszner Ervin báró (rosenecki),
jog- és államtudományi doktor, v. b. titkos tanácsos, cs. és kir. kamarás, volt fiumei kormányzó, R. József báró ezredes és Gyürky Paulina fia, szül. 1852. decz. 31. Varsányban (Nógrádm.); tanulmányait a bécsi egyetemen, az egri érseki jogakadémián és a budapesti egyetemen végezte, ugyanott 1876-ban a jog- és államtudományok doktorává avattatott. katonai kötelezettségének a 25. sz. gyalogezredben tett eleget, hol tart. hadnagy. A magyar főrendiháznak tagja, Nógrádvármegye törvényhatósági bizottságának virilis tagja. 1876-ban a nagyváradi jogakadémián helyettes, 1879. rendkívüli, 1880. pedig rendes tanár lett és az egyházjogot adta elő. 1878-ban egyetemi magántanárrá képesíttetett az egyházjogból. Nagyvárad város törvényhatósági bizottságának, a biharmegyei régészeti és történelmi egylet választmányának tagja. 1887-ben Nógrádvármegye szécsényi kerülete képviselővé választotta és a szabadelvü párt tagja volt; ekkor akadémiai tanári állásáról lemondott. 1877-ben a főrendiházba hivatott és annak szervezéséig tagja volt. 1887 előtt a főrendiházban feltünt a főrendiház reformja alkalmából tartott beszédével.) 1883-ban cs. kir. kamarás lett. Mint országgyűlési képviselőt kinevezték 1890-ben Hontvármegye, Selmecz- és Bélabánya főispánjának és 1903. decz. 10. Fiume kormányzójának, mely állásában 1906-ig maradt. 1904-ben lett belső t. tanácsos.
Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1877. könyvism.); a M. Igazságügyben (1879. A kath. vallás mint házasság akadály, 1888. Sztehlo K. a polgári házasságra vonatkozó törvényjavaslatának birálata, Az állampolgárság megalapítása születés által, 1881. A magyar állampolgárság, A keresztények és zsidók közötti házasságok iránt benyújtott törvényjavaslat9; a bécsi Juristische Blätterben (1879. Die Klausenburger Ehen); a nagyváradi jogakadémia Almanachjában (1883. A katonai kötelezettség befolyása a házasságkötési képességre); a Budapesti Szemlében (1885. A párbér Magyarországon); a Századokban (1888. könyvism.); a Nemzetgazdasági Szemlében (1890. A vallás- és közoktatási miniszternek a közoktatás állapotáról az országgyülés elé terjesztett XVIII. jelentése); a Hontvármegyei Almanachban (1893. Az Almanachról.)
Munkái:
1. Régi magyar házassági jog. Bpest, 1887. (Ism. Budapesti Szemle LII. k., Századok.)
2. Néhány szó «Régi magyar házassági jog» cz. munkám védelméül. U. ott, 1888. (Különny. a Jogtudom. Közlönyből. Ism. Századok.)
3. Magyar agrárpolitika és a magyar gazdaszövetség nézetei a búzaárak hanyatlásáról. U. ott, 1897. (Különny. a Közgazdasági és Közigazgatási Szemléből.)
M. Könyvészet 1887–88. 1897.
Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. I. Főrangú családok. Bpest, 1888. 416. l.
Sturm Albert, Uj Országgyűlési Almanach. Bpest, 1888. 292. l.
Bozóky Alajos, A nagyváradi kir. akadémia százados multja. Bpest, 1869. 95. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 695., XVIII. 519., II. Pótkötet 540. l.
Szerencs János, Főrendiház Évkönyve. Bpest, 1902. 380. l.
Vasárnapi Ujság 1903. 51. sz. arczk.
