Scholcz Rezső (szepesi),
Scholcz Rezső (szepesi),
nyug. miniszteri tanácsos, szül. 1832. augusztus 29. Leibiczon (Szepesm.); középiskoláit Miskolczon és a késmárki főgymnasiumban, erdészeti tanulmányait a selmeczbányai erdészeti akadémián végezte. 1854-ben az alsó-magyarországi bánya-, erdő- és jószágigazgatóság kerületébe nevezték ki és a garammenti kincstári erdők kezelésénél alkalmazták. 1856. tette le az erdészeti államvizsgát. 1867. a m. kir. pénzügyminiszteriumban első osztályú fogalmazóvá, 1868. erdőtanácsossá és az alsó-magyarországi főbányagrófi hivatal erdészeti előadójává neveztetett ki. 1871-től mint m. kir. osztálytanácsos a beszterczebányai m. kir. jószágigazgatóságot vezette, mígnem 1880. a Beszterczebányán újonnan felállított erdőigazgatóság vezetésével bizatott meg. E hatóság élén különösen a bányavárosokkal közös, u. n. rezervált erdők elkülönítése és az erdészeti szolgálat szervezése körül szerzett érdemeket. 1885. megkapta a III. osztályú vaskoronarendet. 1891. a miniszteri tanácsosi czím és jelleg adományozása mellett a m. kir. földmívelésügyi miniszteriumba mint a kincstári erdők kezelését teljesítő ügyosztály vezetője hivatott s ilyen minőségben 1895. nyugalomba vonult, mely alkalommal szepesi előnévvel a magyar nemességet kapta. Meghalt 1896. júl. 17. Innsbruckban; a kerepesi-uti temetőben van eltemetve.
Czikke az Erdészeti Lapokban (II. 1863. Az államnak a magán-erdőgazdaságra való felügyeléséről); írt még több czikket a szaklapokba.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 969. l. és gyászjelentés.
