Schöpflin Aladár,
Schöpflin Aladár,
hírlapíró, született 1872. okt. 4. Manigán (Nyitramegye); a gymnasiumot a pozsonyi ág. ev. lyceumban 1890-ben végezte, azután theologiát tanult a pozsonyi evang. akadémián, melynek végeztével a budapesti egyetem bölcseleti karának hallgatója lett 1897-ben. Már Pozsonyban foglalkozott hírlapírással s két évig a Nyugatmagyarországi Hiradó belmunkatársa volt. 1892-ben jelent meg első verse a Vasárnapi Ujságban; e lapnak 1894 óta rendes munkatársa, 1898 óta pedig belmunkatársa; számos verset, novellát írt e lapba, újabb időben azonban főleg irodalmi és kritikai czikkek írásával foglalkozik és a Vasárnapi Ujság irodalmi rovatát vezeti.
Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1901. Viktoria angol királynő, 1902. Hugo Viktor, 1904. Báró Eötvös József, Pákh Albert, 1905. Bacsányi János, Lévay József, Toldy Ferencz, A fővárosi múzeum, 1907. Tóth Béla stb.); a Budapesti Hirlapban (1902. 4. szám Bajza József).
Munkái (melyek részben előbb a Vasárnapi Ujságban jelentek meg):
1. Julien Gordon, Rezeda kisasszony. Elbeszélés, angolból ford. Bpest, 1902.
2. Elfrida és egyéb amerikai elbeszélések, angolból ford. U. ott, 1903.
3. Anthony Hope, Peggy a kotnyeles. ford. U. ott, 1904.
4. Hamlin Garland, Sötét zsarnokság, angolból ford. U. ott, 1905.
5. Amerikai elbeszélők. (Bret Harte, Mark Twain, Stockton) angolból ford. U. ott, 1905. (Magyar Könyvtár 247.)
6. Wilde Oszkár, Dorian Gray arczképe, angolból ford. U. ott, 1907.
7. Wharton Edith, A vidámság háza. Regény. Angolból ford. U. ott, 1907. (Vasárnapi Ujságban. Sajtó alatt.)
Önéletrajzi adatok.
