Szász Károly (szemerjai, legifjabb)
Szász Károly (szemerjai, legifjabb)
jogtudományi doktor, miniszteri osztálytanácsos, Szász Károly ref. püspök és barátosi Bibó Antonia fia, szül. 1865. nov. 11. Szabadszálláson; középiskolai tanulmányait a budapesti II. ker. kir. kath. főgymnasiumban, a jogiakat pedig 1883–87-ig a budapesti egyetemen végezte. 1888-ban jogtudományi doktori oklevelet szerzett és belépett a vallás- és közoktatásügyi miniszteriumba, hol a felső iskolai osztályban működött, azután az elnökségbe helyeztetett át. 1901. decz. 3. osztálytanácsosi czímet és jelleget kapott. 1905-ben valóságos osztálytanácsos lett. 1903-tól 1906-ig az elnökség vezetője volt, jelenleg pedig az irodalmi és tudományos osztály főnöke. Egy szemesztert 1888-ban a straszburgi egyetemen töltött és körutat tett Német-, Franczia-, Olaszországban, Svájczban, Hollandiában és Belgiumban. Egyik titkára az Uránia Egyletnek.
Külföldi útjáról tárczákat írt a Fővárosi Lapokba és a Vasárnapi Ujságba; e lapokban, valamint a Budapesti Szemlében, Ország-Világban, Magyar Bazárban, Uj Időkben sat. több költeménye jelent meg, a Bud. Szemlébe néhány könyvbirálatot, a Vasárnapi Ujságba nehány életrajzot, színi bírálatot és kisebb közleményeket írt; czikkei az Urániában (1900. Vörösmarty, 1903. Heine költeményeiből, 1906. Budapesti magyarság, 1907. Tolstoi Shakespeareről, 1907. A Nemzeti Színház, 1907–1908. Színházi levél cz. számos bírálat a Nemzeti Színház előadásairól, és számos könyvismertetés.); a M. Nyelvben (1905-től apróbb nyelvészeti czikkek.); A vallás- és közoktatásügyi miniszter által az 1900. párisi világkiállítás alkalmából kiadott L'enseignement en Hongrie cz. monografiába ő írta a felső oktatásról szóló fejezetet; az 1908. londoni magyar kiállításra készült Education in Hungary cz. szintén a miniszter által kiadott munkában pedig (mely magyarúl is megjelent) a m. Nemzeti Múzeumra, a múzeumok és könyvtárak országos felügyeletére s a tudományos, irodalmi és közművelődési ügyekre vonatkozó részeket írta. A Beöthy-Emlékkönyvbe hosszabb tanulmányt írt Toldy István mint drámaíró czímmel (1908.)
A budapesti Nemzeti Színházben három darabja került színre: A múzsa, vígj. 1 felv. (1892. okt. 28.), Katolnai úr házasodik, vígj. 3 felv. (1894. nov. 9.), Kántorné színmű 1 felv. (1907. február 22.).
Munkái:
1. A múzsa, vígj. 1 felv. Bpest, 1893. (Olcsó Könyvtár 331. és Uj Folyam 883. sz.).
2. Balogh hadnagy története. Elbeszélés. U. ott, 1899. (Olcsó K. 1117. 1118. sz.).
3. Kántorné. Színmű 1 felv. U. ott, 1904. (Műkedvelők Színháza. 29.)
4. Versek. U. ott, 1908.
Szerkeszti 1891 óta a Protestáns Uj Képes Naptárt (melybe számos költeményt és czikket írt; ezek közül fölemlítendő az 1907. évf. Emlékezés apámra cz.); Az Urania cz. tudományos folyóiratnak fennállása (1900) óta társszerkesztője.
Kéziratban: A botrány cz. 4 felv. vígjátéka (a m. tud. Akadémia a gróf Teleki-féle 100 arany pályadíjjal jutalmazta); készülőben van a Petőfi életét belletrisztikus formában tárgyaló ifjusági munkája, melyből mutatványok jelentek meg az Urániában (1905. Egy nagy ember, kis korában) a Prot. Uj Képes Naptárban (1906. Zöld hajtókás sárga pitykés közlegény).
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 621., Pótlékkötet 1904. II. 641. l.
Ország-Világ 1902. 25. sz. arczk.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Budapesti Hirlap 1908. 267. sz.
