Szekfű Ferencz
Szekfű Ferencz
apát-kanonok és főesperes, szül. 1779. szept. 15. Érsekujvárt; 1798. a pozsonyi papnevelőben hallgatta az első évi bölcseletet, ugyanitt végezte a theologiát is 1802-ig, a midőn Nagyszombatba ment. 1803. pappá szenteltetett; azon év okt. 12-től 1804. jan. 15-ig káplán volt Szent-Endrén, azután 1807. okt. 8-ig Léván; ekkor Sárvárra küldték hasonló minőségben. 1808. máj. 16. elnyerte a lévai plébániát s 1822. nov. 1. a lévai kerület alesperesévé neveztetett ki. 1832. decz. 30. lett az esztergomi káptalan tagja, a hol 1840. jún. 12. komáromi alesperessé lépett elő. 1841-ig a papnevelő birtokainak felügyelője volt. 1842. a B. Szűzről nevezett szászvári apátságot nyerte el. Mint plébános évenként két szegény iskolás fiút neveltetett, többeket pedig szállással és élelemmel segített. A lévai gymnasiumra 300, a nemzeti iskolákra 200 frtnyi alapítványt tett. 1817. plébániájának templomára 500 frtot költött s a lévai kálváriát is saját költségén állíttatta fel. Meghalt 1843. febr. 10. Esztergomban.
Munkája: Szent Istvánnapi dicsbeszéd Budán 1839. aug. 20. Buda, 1839. (Kézirata az esztergomi főegyházmegye könyvtárában. Ism. Egyházi Tudósítások 1843. 9. sz.).
Egyházi Tudósítások 1843. 9. sz.
Némethy Lajos, Dicsbeszédek . Bpest, 1881. 36. l.
Zelliger Alajos. Esztergom-Vármegyei irók. Bpest, 1888. 220. l.
Kollányi Ferencz. Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 453. l.
