Szél Kálmán
Szél Kálmán
ref. lelkész, Sz. György és Kovács Erzsébet fia, szül. 1838. máj. 22. Bárándon (Biharm.); a gymnasium 3 alsó osztályát Derecskén, a többi osztályokat, valamint a bölcseleti s hittanszaki folyamot a debreczeni ref. főiskolában végezte. 1857 őszén a külföldi egyetemeket látogatta meg. A bécsi theologiai intézetben félévet töltött. Külföldről haza jőve 1859. decz. mint segédlelkész Balogh Péter helyettes superintendens mellé rendeltetett; ennek debreczeni lelkészszé és superintendenssé választása után a szalontai ref. egyház rendes lelkésze lett. 1861. a nagy-szalontai ref. egyházmegye levéltárnokká, 1864. aljegyzővé, 1872. e. m. tanácsbiróvá, 1875. főjegyzővé; a lelkészi egyesület pedig 1874. elnökévé, 1879. gyámpénztárnokává választotta meg. Házasságra lépett Arany Juliannával, Arany János költő leányával (megh. 1865. decz.), mely házasságból született Piroska leánya, a nagy költő unokája.
Munkái:
1. A magyarországi ev. ref. egyház egyetemes lelkészi gyámintézetére vonatkozó statisztikai adatok. Bpest, 1893.
2. Özv. Széll Sámuelné szül. nagybesenyői Bessenyei Anna koporsójára tett koszorú. Emlékbeszéd és ima 1894. decz. 4. Erdőgyarakon, Debreczen, 1895.
Dömény József, Zsinati Emlékkönyv, Székesfehérvár, 1882. 236. l.
Petrik M. Könyvészet 1886–1900.
