Szerelemhegyi András
Szerelemhegyi András
az első magyar színésztársaság tagja 1792-től; családi neve Liebenberger volt és a most is Félegyházán élő Szerelemhegyi család őse. Eleintén Bécsben szinészkedett, Bécs egyik utczáját, melynek egyik helyiségében sok víg estét töltött el színész társaival, az ő tiszteletére Liebenberger-Gasse-nak nevezték el. 1793. az énekes játékok súgója volt és hogy a nemzeti játszó társaság gyarapodjék, buzgó hazafiságtól indíttatva «egyedül jószivűségből és minden jutalom nélkül» az énekes játékokkal és nemzeti új melodiákkal, valamint a «Kótabeli vagy is Énekeknek» betanításával töltötte idejét. Ezen ügyben aug. 25. jelentést tett Pest vármegyéhez és kérvényéhez javaslatát is mellékelte, melyet Bayer közöl.
Munkái:
1. A lantosok, vagy-is: A víg nyomorúság. Egy víg énekes játék három felvonásban. Szabadon fordította és muzsikára alkalmaztatta... A muzsikáját pedig több ékesítő instrumentumokkal bővítette Reiman úr. Pest, 1793. (A harmadik magyar opera 1793. decz. 18. először. 1794–95-ben is).
2. Öröm-ének, mellyet főherczeg Sándor Leopold Magyar ország nádor ispánnyának nevenapja alkalmatosságával versekbe szedett Sz. A. és vidám nótában foglalt Reiman úr. U. ott, 1793.
3. Pikkó Hertzeg és Jutka-Perzsi. Szomorú víg opera két felvonásban. Német nyelvből magyarra alkalmaztatott S. A. úr által. U. ott, 1793.
4. A jó-tévő Szarándok, vagy is a tsörgő-sapka. Egy víg-babonás énekes játék három fel-vonásokban. Sikáneder úr után a Nemzeti Játékszínre alkalmaztatta. U. ott, 1795. Ford. 1794. Zenéjét szerzé Henneberg Bécsben. (1795. ötször került színre először jún. 9. Előadatott Budán, 1836. aug. 11., Pesten, 1839. júl. 13.).
5. A magokkal el-hitetett filozofusok. Egy víg énekes játék két felvonásokban. Német nyelvből magyarra fordíttatott, Paizello úr muzsikája szerént. U. ott, év n. (A második magyar opera; előadták először 1793. okt. 27. 1794. és 95-ben is).
Honművész 1836. 21. sz., 1837. 31. sz.
Danielik, M. Irók II. 316. l.
Petrik Bibliogr. III. 534., IV. 40. l.
Bayer József, A Nemzeti Játékszín Története I., II. és A M. Dráma irodalom története I. 227., 392., II. 418., 440. l.
