Szikszai Pap Sámuel
Szikszai Pap Sámuel
ref. lelkész; Debreczenben tanult, honnét külföldre ment és 1685. márcz. 28. a franekeri egyetemre iratkozott be. Hazatérve Mezőtúron lett pap, de a török elől 1692. a tisza-várkonyi pusztára menekült lakosságot odakísérvén, azzal együtt 1699-ig ott időzött. 1700 közepén már Kabán működött s 1711-ig ott is volt. Egyéb életeseményei ismeretlenek.
Munkái:
1. Colloquium Sacrum Et Meditationes Sanctae... Debrecini, 1700. (Nevét Szikszai P. Sámuelnek írta).
2. Mennyország útja, mellyben minden időre tartozó LX Imádságok vagynak. Bártfa, 1702. (Egyetlen csonka példány a sárospataki ref. kollegium könyvtárában).
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 648., II. 542. l.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 265. l.
