Szilágyi Pál (szilágy-somlói és horogszeghi)
Szilágyi Pál (szilágy-somlói és horogszeghi)
színész, szül. 1790. szept. 9. Budán, középiskoláit ott végezte s azután 1806. özvegy anyja ellenzése daczára a színészi pályára lépett és különböző vidéki társulatoknál fordult meg. 1811. katona lett és a 7. Lichtenstein-huszárezredbe állott; részt vett az 1812 orosz hadjáratban és a lipcsei csatában. Hazatérve, ismét folytatta színészi pályáját s 1818. Székesfejérvárt, 1823. Kilényi társaságában játszott, ettől Erdélybe ment. Végre Döbrentei Gábor meghívására 1835. Pestre jött több társával együtt. Sz. a vidéken mint operista tünt ki, a Nemzeti Színháznál pedig, melynek 1837. történt megnyitásától kezdve állandó tagja volt, a komolyabb komikumnak volt képviselője. A színészi nyugdíjintézet fölállítása körül nagy érdemeket szerzett, s ő lett ez intézet első nyugdíjasa is 1854-től kezdve. Két gyermekét Bélát és Lillát (Bulyovszkynét) szintén a színpadnak nevelte. 1863. tartották meg jubilaeumát a Nemzeti Színházban, a midőn Lecouvreur Adrienneben Michonnét játszotta, leánya pedig a czímszerepet. Meghalt 1874. jún. 19. Budapesten.
Czikkei a színészi életből a Hölgyfutárban (1857. 142. sat. sz., 178. sat. sz.), a Színházi Látcsőben (1863. 22., 29., 35., 55., 61. sz.), a Magyarország és a Nagyvilágban (1873. 26.)
Munkái:
1. A buvár, nagy romános dall játék két felv. Németből ford. Muzsikáját szerzette Kreutzer Conradin. Kassa, 1830. (Magyar Játék-színi Zsebkönyv).
2. Beszélyek és firkák. Pest, 1854.
3. Egy agg színész életéből. Bpest, 1878. (Leánya Bulyovszkyné adta ki. Előbb a Magyarország és a Nagyvilágban).
Kéziratban:Marie, vagy az elrejtett szerelem, érzékeny daljáték 3 felv. Castelli után ford., zenéjét írta Herold (először adatott Budán 1835. szept. 29.); Messzinai hölgy, szomj. 4 felv. Schiller után ford. (Budán, 1836. jan. 23.).
Honművész 1835. 18., 80., 1836. 9. sz.
1874: Vasárnapi Ujság 23. sz. arczk. Budapesti Közlöny 139., 146., 157., 162., 175. sz., Fővárosi Lapok 139., 180–184. sz., Magyarország és a Nagyvilág 27. sz. arczk., P. Napló 139., A Szinpad 13. sz.
Szigligeti Ede, Magyar színészek életrajzai. Bpest, 1878. (Olcsó Könyvtár 57.).
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XV. 695. l. és gyászjelentés.
