Tagányi Károly

Teljes szövegű keresés

Tagányi Károly
országos levéltárnok, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1858. márcz. 19. Nyitrán; középiskolai tanulmányait u. ott végezte; a budapesti egyetem bölcseleti tanfolyamának elvégzése után 1879. a m. kir. országos levéltárhoz neveztetett ki, hol 1893 óta mint országos allevéltárnok működik. Az 1896. országos ezredéves kiállítás rendezésében mint a történelmi főcsoport egyik előadója vett részt. 1896. a belügyminiszter a magyarországi helynevek törzskönyvének létesítésére kiküldött állandó bizottság tagjának nevezte ki. 1897. máj. 6. a m. tudományos Akadémia levelező tagjának választotta és a történelmi bizottságának tagja. Igazgató-választmányi tagja a M. Történelmi Társulatnak, a M. Heraldikai és Genealogiai Társaságnak és a M. Néprajzi Társaságnak. Munkássága a heraldika, pecséttan, kulturtörténet és gazdaságtan terén mozog leginkább.
Számos czikket, közlést, kritikát írt a tudományos folyóiratokba és a napilapokba. Czikkei a Budapesti Szemlében (XL. 1884. Válasz Hampel I. czikkére. Műtörténetünk és az ötvösműtárlatról), a Nyitramegyei Közlönyben (1886–88. Nyitramegye összes helyneveinek nyelvészet-történeti fejtegetése), az Ethnographiában (1890. A honfoglalás és Erdély, megvilágositásul a székely kérdéshez); a Századokban (1892. Orosz történetírás 1891-ben stb.); a M. Nyelvben (1905. A gyulafehérvári glossák szerzője) stb.
Munkái:
1. Magyarország Czímertára. Kiadta Altenburger Gusztáv és Rumbold Bernát. A szöveget írta... Bpest, 1881. Hat füzet. Czímerrajzokkal. (Németül: U. ott, 1881.).
2. Jegyzéke az országos levéltárban a magyar és erdélyi udvari kanczelláriák felállításáig található herczegi, grófi, bárói, honossági és nemesi okleveleknek. U. ott, 1886.
3. A földközösség története Magyarországon. U. ott, 1894. (Különny. a M. Gazdaságtörténelmi Szemléből. Ism. Ethnographia 1895. Németül: U. ott, 1895.).
4. A régi országos levéltár. U. ott, 1897. (A m. országos levéltár ismertetése. I.).
5. A magyar udvari kanczelláriai levéltár. U. ott, 1898. (A m. orsz. levéltár ismertetése III.).
6. Az erdélyi udvari kanczelláriai levéltár. U. ott, 1898. (A m. orsz. levéltár ismertetése III.).
7. Megyei önkormányzatunk keletkezése. U. ott, 1899. (Akadémiai székfoglaló. Értekezések a tört. tud. köréből. XVIII. 6.).
Szolnok-Doboka vármegye monographiája. Deés, 1901–1905.
Szerkeszti a Magyar Mezőgazdaságtörténeti Szemlét 1894 óta Budapesten (melyben több czikke van).
Kiszlingstein Könyvészete.
Budapesti Közlöny 1891. 65. sz.
Pallas Nagy Lexikona XV. 883., XVIII. 668. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages