Táncsics Mihály

Teljes szövegű keresés

Táncsics Mihály
országgyűlési képviselő, szül. 1799. ápr. 29. Ács-Teszéren; szülei kézművesnek adták s már takácslegény volt, midőn 19 éves korában a budai praeparendiába ment, melyet elvégezvén, a kecskeméti és nyitrai gymnasiumokban tanított. Kállay Béninek kis korában oktatója volt. A 40-es évek mozgalmai elragadták amúgy is szabadtollát, úgy hogy sajtóvétségért elítéltetvén, 1846-ban a budai helyőrségi börtönbe került, honnét 1848. márcz. 15. a nép kiszabadította. Az 1848. országgyűlésen a siklósi kerület országgyűlési képviselője volt. A szabadságharcz után Haynau rémuralma alatt bujdosott. Saját házában készített egy pinczelakást és itt írogatott az ifjúság számára; családjának hű segítője volt Kállay Istvánné (Kállay Béni anyja). 1857-ben kegyelmet nyert. 1860. szept. 1. fölségsértésért a cs. törvényszék 15 évi börtönre ítélte; azonban 1867. kiszabadult börtönéből félig megvakulva. Életének végét nagy nyomorúságban töltötte. Meghalt 1884-ben Budapesten. Síremlékét 1898. decz. 15. leplezték le a budapeti kerepesi temetőben; a síremléket a központi Táncsics-bizottság emelte s mintázta Andrejka szobrász.
Czikkei, levelei a Kritikai Lapokban (III. 1834. Észrevételek a Kritikai Lapok III. füz. 95–96. lapjaira); a Rajzolatokban (1838. Levelei Munkácsihoz: Bécs, márcz. 12. és ápr. 9.), a Természetben (1838.), a Közleményekben (1841. l. Sydney), a Kritikai Lapokban (1841. Könyvism.), a M. Gazdában (1843. Mit tegyenek a paraszt községek?), a P. Divatlapban (1848. 15. sz.), a Nép Ujságában (1859. Iparosok és földmívelők).
Munkái:
1. A magyar nyelv. Jutalom-értekezlet. Pest, 1831.
2. Magyar és német beszélgetések s nyelvgyakorlások e két nyelv hirtelen megtanulására. U. ott, 1833. (Német czímmel is).
3. Nyelvészet. Némely a m. t. társ. használatára készült «Magyar helyesírás»-ra tett észrevételekkel. U. ott, 1833.
4. Pazardi. (A zsidó nemzetnek ajánlva.) Kolozsvár, 1883. és 1836.
5. Kritikai értekezletek, különös tekintettel a m. t. t. munkálataira. (I. kötet. Pest, 1835. II. k. Kolozsvár, 1835. Ism. Kritikai Lapok VI. 1836).
6. Rényképek. I. k. Pest, 1835., II. és III. k. Kolozsvár, 1835. (I. Ism. Honművész 64. sz., Rajzolatok 1837. 16., 36. sz.)
7. Magyar nyelvtudomány. Kisdedek számára. Pest, 1840. (Nyom. Budán).
8. Magyar nyelvtudomány kérdések és feleletekben, nagyobb tanulók számára. Pest, 1840.
9. Magyar nyelvtudomány hangmértékkel, kérdések és feleletekben... idősebbek számára. 2. kiadás. Pozsony, 1842. (3. k. Pest, 1844.).
10. Magyar nyelvtudomány kérdések és feleletekben, magyar és német nyelven. Első osztály. Kezdők számára. Buda, 1840. (Ism. Honművész 55. sz. 3. kiadás. Pozsony, 1841., 4. k. 1842., 5. k. 1844. U. ott; 6. k. Pest, 1848., 8. k. Pozsony, 1850., 9. k. U. ott, 1852). Második osztály. Nagyobbak számára. Pozsony, 1841. (2. kiadás. U. ott, 1844).
11. Minden alkalmi köszöntések és szavalati emlékkönyvi költemények; próbatételi beszédek. Minden viszonyi levelek s különféle irásbeli föltevények, nyugtatványok sat. az ifjúság számára. Pest, 1841.
12. Általános világtörténet az ifjúság számára. Buda, 1841. (2. jav. k. Pest, 1843.).
13. Magyarok története, kérdések és feleletekben, az ifjúság számára. Buda, 1841. (2. k. Pozsony, 1842., 3. k. Pest, 1844. 4. k. U. ott, 1847).
14. Általános földleirás és Magyartartományok leirása. Müller Miksa tanárhoz, «Legrégibb nyelv a magyar» cz. munkám bevezetéseül. Ha érveim nem alaposak: czáfoljátok meg. Bpest, 1874.
Szerkesztette a Munkások Ujsága cz. politikai hetilapot 1848. ápr. 2-től deczember 29-ig. Budapesten; megjelent előbb hetenként egyszer, aug. 10-től kétszer; kiadta nov. végéig ugyanő; a 8–15. számait saját nyomdájában nyomtatta.
Munkáit 1847-ig Stancsics családi névvel adta ki.
15. Általános földleirás és Magyar tartományok leirása, kérdések és feleletekben az ifjúság számára. Buda, 1841. (2. kiadás. Magyarország és Erdélyország földabroszával. Pozsony, 1842., 3. bőv. és jav. kiadás. Buda, 1845.).
16. Népkönyv. Pest, 1842. Három füzet. (2. kiadás. Lipcse, 1846., 3. jav. k. Bpest, 1848).
17. Kényismeret, az az természethistoria az ifjúság számára. Egy színtáblával. Pozsony, 1842.
18. Földmívelési ipar ébresztésének egyetlen módja. Pest 1842.
19. Sajtószabadságról nézetei egy rabnak. Páris, 1844. (2. kiadás. London, 1846. Németül ford. Magos Ernő, Pest, 1848.).
20. Széchenyi István grófnak két garas ára nyilatkozat. Lipcse, 1844.
21. Latin nyelvtudomány nagyobbak számára. I. rész. Szónyomozás. (Etymologia). II. rész. Szókötés. (Syntaxis). Pest, 1845. Két kötet.
22. Franczia nyelvtan. Bpest, 1846.
23. Hunnia függetlensége. Jena, 1847. (2. jav. kiadás. Buda, 1848.).
24. Volksbuch. Leipzig, 1847.
25. Az 1848-dik évi legujabb törvények magyarázata. Pest, 1848.
26. Politikai igazgatás. Hely és év n.
27. Nép szava Isten szava. Bpest, 1848.
28. Vasárnapi egyesület, vagy segítsünk egymáson. U. ott, 1848.
29. Gyásznapok emléke levelekben, melyeket feleségének írt. U. ott, 1848.
30. Uj alkotmányjavaslat, márczius 15-kének évnapi emlékeül. Debreczen, 1849.
31. Bordács Elek, a gyalog árendás. Pest, 1858. (Ism. Pesti Napló 96. sz., Szépirodalmi Közlöny 72. sz.).
32. Világkrónika. Írta Andorlaki Máté. U. ott, 1860.
33. Magyar krónika. Irta Andorlaki Máté. U. ott, 1860.
34. Magyar nyelvtanítási kézikönyvecske. Kezdők számára. U. ott, 1867.
35. Fővárosunk. U. ott, 1867.
36. Magyar német szótárcza a német községbeli iskolák I. és II. osztálya számára. U. ott, 1868. Két kötet.
37. Templom Imre. Borzasztó történet. U. ott, 1809.
38. Kiáltó szó a kormányhoz és a népnevelőkhöz az elnémetesedés tárgyában. U. ott, 1871.
39. Nemzetiségi izgatók. Miletics Svetozár és pártfeleinek komoly megfontolás végett ajánlva. 1. füzet 2. kiadás. U. ott, 1872.
40. Táncsics Mihály művei. Bpest, 1873., 1885. Tizenkét kötet. (I–III. Tordai Endre és az oklevelek, IV–VII. Életpályám. VIII., IX. Mi a szoczialismus és mi a kommunizmus? Mik a vörös republikánusok és mit akarnak? X. Krályista és republikánus. A forradalomról. A koczka fordul. XI. Népszava. XII. Hunnia függetlensége).
41. Nyilt levél Müller Miksa tanárhoz «Legrégibb nyelv a magyar» cz. munkám bevezetéseül... U. ott, 1874.
Magyar Hirlap 1851. 568. sz. (Hadi törvényszéki ítélet).
Danielik, M. Irók II. 333. l.
Idők Tanúja 1860. 201., 202. sz. (Felségsértési per).
Igazmondó 1868. 10. sz.
Vasárnapi Ujság 1868. 11. sz. arczk.
Országos Honvéd Naptár 1869. 69. sz. arczk.
Arany Trombita 1873. arczk.
Moenich-Vutkovich, Magyar Irók, Pozsony, 1873. 134. l.
Budapesti Közlöny 1869. 64. sz.
Komárom 1878. 3. sz. (Czeglédi élményei).
Abauj-Kassai Közlöny 1878. 46. sz. (Személyleirása).
Népszava 1879., 36., 37. sz.
Uj Világ 1879. 21. sz.
Fehérvári Hiradó 1880. 69. és köv. sz. (Önéletrajza).
Ellenőr 1880. 298. sz. (Még kiadatlan művei).
Egyetértés 1880. 1. sz. (Eötvös Károly).
Kiss Áron, M. Népiskolai tanítás története 376. l.
Budapesti Hirlap 1881. 21. sz.
Lámpás 1882. 9. sz. (T.-né arczk).
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Figyelő XIX. 1885. (Zemplén megye körlevele Táncsics Munkások Ujsága ellen).
Kiszlingstein Könyvészete.
Ország-Világ 1894. 12. sz. arczk. (Barabás rajza után).
Pallas Nagy Lexikona XV. 916., XVIII. 670. l. II. Pótlékkötet 1894. 696. l. Új Idők 1905. 20. sz. (Nyolcz évig a föld alatt).
Akadémiai Értesítő 1906. 626. l. és Karacs Teréz jegyzeteiből.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages