Tangl Ferencz
Tangl Ferencz
egyetemes orvosdoktor, egyetemi rendes tanár, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, szül. 1866. jan. 26. Budapesten, a hol középiskolai és egyetemi tanulmányait végezte és itt avatták 1888. decz. 1. orvosdoktorrá. (1887. a kieli egyetemen félévig szövettannal foglalkozott). Mint orvostanhallgató egy évig az általános kór- és gyógytani intézetben mint gyakornok, 1888. jan. 1-től a kórboncztani intézetben mint II. tanársegéd volt alkalmazva, mely állásban 1889. ápr. 1-ig maradt, midőn a gráczi egyetem szövet- és fejlődéstani tanszékéhez asszistensnek nevezték ki; ezen állásában azon év nov.-ig maradt, mert a budapesti egyetem orvoskari tanártestülete a Schordann-féle utazási ösztöndíjat adta neki, melyet hét évig élvezett. Ez idő alatt a tübingeni és berlini egyetemen végzett tanulmányokat. Negyedévig a berlini «Krankenhaus am Urban» kórházban mint prosector, azután pedig a tübingeni kórboncztani intézetben működött. 1891 őszén hazatérve két hónapig a budapesti egyetem kórboncztani intézetének első tanársegéde volt; ezután az állatorvosi akadémia tanártestületének ajánlatára a földmívelésügyi m. kir. miniszter egy évi külföldi tanulmányútra küldte. Ezen évnek felét Lipcsében Ludwig tanár élettani intézetében (az állatorvosi főiskolán) töltötte. Hazatérve 1892. szept. mint segédtanár átvette az állatorvosi akadémián az élettani intézet vezetését s az élet-, szövet- és természettan tanítását. 1903. júl. rendes tanárnak nevezték ki, mely állásában azon év szept.-ig maradt, midőn a budapesti egyetemen Plósz Pál halálakor megüresedett élet- és kór-vegytani tanszékre rendes tanárnak neveztetett ki. A főiskolától való távozása alkalmából a főiskolai hallgatók kórház-egyesületének 200 koronás alapítványt tett. 1896 óta az akkor létesült állatélettani és takarmányozási kisérleti állomás vezetésével van megbízva, mely állomás számára a földmívelési m. kir. miniszter 1901-ben Budán új fényes intézetet építtetett, a melynek belső berendezése teljesen T. adatai szerint készült. 1902. máj. 9. a m. tudom. Akadémia levelező tagjának választotta.
Munkálatai (czikkei) felsorolvák a m. tud. Akadémia Almanachjában (1903–1909.).
Munkái:
1. A diphtheria aetiologiájáról. Bpest, 1891. (Klinikai Füzetek I. k. 4. füzet).
2. Útmutató a bakteriologiában. Vademecum bakteriologiai s ezekkel kapcsolatos szövettani vizsgálatokhoz. Számos ábrával a szövegben és két táblán. U. ott, 1894.
3. A kir. állat-élettani kisérleti állomás. Az itatás befolyása a takarmány kihasználására. Bpest, (1898.)
4. A bezsombolyázott sásos és békarokkás széna tápértéke. U. ott, 1902. (Különny. a Kisérletügyi Közlemények IV. kötetéből).
5. Untersuchungen über die Hydrogenionen Koncentration im Inhalte des nüchternen menschlichen Magens. Tübingen, 1906. (Pflüger's Archiv 115. k.).
Szerkesztette a Jahresbericht über die Fortschritte in der Lehre von den pathogenen Mikroorganismen czímű folyóirat XVII–XXII. köteteit 1903 óta Baumgarten Pál tübingai tanárral együtt.
Kóssa Gyula, M. Állatorvosi Könyvészet 1472–1904. Bpest, 1904. 230. l. arczk.
Pallas Nagy Lexikona II. Pótkötet 1904. 696. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Vasárnapi Ujság 1909. 35. sz. arczk.
