Telekesi István
Telekesi István
egri püspök, szül. 1633. aug. 20. Csömétén (Vasm.) az ősrégi telekesi és debrétei Telekesi családból; előbb anyja, később Battyán Katalin nevelte Sopronban; innét Nagyszombatba ment és a papi pályára lépett. Előljárói Rómába küldötték, hol 1660. pappá szenteltetett. Hazatérve először Rozsnyón működött; 1662. Hárskútra ment plébánosnak, honnét 1665. a vasmegyei Sárvárra költözött. Győri főpásztora 1675. kanonokká nevezte ki. Szónoklatának híre mindenfelé elterjedt, úgy, hogy már 1677. pápóczi préposttá és püspökhelyettessé választatott. 1689. decz. 29. csanádi püspökké nevezte ki a király, de mivel megyéjét a török tartotta megszállva, azt el sem foglalhatta; azért a király 1699. jún. 15. egri püspökké és Heves megye főispánjává nevezte ki. Az új főpásztor midőn elfoglalta megyéjét, romlást és pusztulást látott mindenütt. Óriási terjedelmű egyházmegyéjében nagyon kevés munkaerőt talált. Az akkori mozgalmas idők nagyon kedveztek a protestantizmusnak; azért kétszáz papot szenteltek fel püspöksége alatt. A protestánsok fogyni kezdtek, papjaik megunták a küzdelmet, otthagyták híveiket, ezek pedig áttértek a kath. hitre, T. a Rákóczy-féle mozgalomban tevékeny részt vett és a nevezetes ónodi gyűlésen aláírta a függetlenségi okmányt. Ennek következménye aztán az lett, hogy XI. Kelemen pápa 1709. decz. 18. minden egyházi jogai- és kiváltságaitól, valamint püspöki székétől is megfosztotta. A püspök erre szarvaskeői várába vonult vissza. Miután ő magasabb szempontokból lett Rákóczy híve, de midőn ez nem váltotta be a katholicismus megszilárdítására tett igéreteit, T. sohasem találkozott vele többé. Midőn gróf Csáky Imre az ő helyébe egri püspökké neveztetett ki, T. a hatvani beiktatáson megjelent és tiltakozott szóval és irásban az új főpásztor kinevezése ellen. A megyei papság sem hagyta el az ősz főpásztort, mellé állt az elnyomottnak. A Felség kegye végre 1711-ben visszahelyezte püspöki székébe. Ez időtől fogva T. csak magas állásának élt. Nagyszerű alapítványai örök emlékek mellette. Az egri papnevelő intézet egyik legnagyobb alkotása. E mellett convictust is alapított, elaggott papjairól gondoskodott és 1713. megkezdte az egri főtemplom építtetését, de nagyszerű művét 1715. márcz. 3. bekövetkezett halála miatt nem végezhette be. Az általa emelt papnevelő intézet halálának évfordulati napját gyászünnepélylyel szokta megülni.
Munkái:
1. A világ pompás dicsőségének sietsége, az az: gróf Erdődy Sándornak keserves dicsérete. (Halotti beszéd Szombathelyen 1681.). Bécs, 1682.
2. Flores Precum Devotioni, Piarum Mentium... Tyrnaviae, 1702. Rézm.
Kézirati munkáit Koncz Ákos felsorolja.
Rozsnyói Egyházi Töredékek, VIII. 1839. 104. l.
Magyarország és Erdély képekben 1854. 49. l.
M. Sion 1864. 321., 401. l., 1889. 786. l.
Emlékkönyv. Eger, 1865. 199., 290. l.
Gams, Series Episcoporum 368., 271. l.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I., II.
M. Sion, 1889. 786., 1891. 633. l.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 234. l.
M. Állam 1908. 205. sz.
