Ujfalvi Sándor (mező-kövesdi),
Ujfalvi Sándor (mező-kövesdi),
híres vadász, U. Samu belsőszolnokmegyei főbiró és Máté Kata fia, előbbinek unokaöcscse; Kőrösi Csoma Sándorral együtt járt tizenegy évig iskolába; fiatal korában az udvari kanczelláriánál volt szolgálatban; később mint magánember több mint ötven évig vadászszenvedélyének élt. 1841-től királyi hivatalos és a Wesselényiek hű barátja volt. A mult század huszas éveiben nősült és Lészay Juliannával ősi birtokára (Büdöspatakra, Szolnok-Dobokam.) vonult; ezt rendbe hozta és jövedelmezővé tette. Hanyatló napjait Kolozsvárt töltötte s 1854–55-ben emlékiratainak megírásával foglalkozott. Birtokát (1400 hold) és belső fekvőségét a kolozsvári Nemzeti Színháznak hagyta. Meghalt 1866. júl. 16. Kolozsvárt 74. évében.
Czikkei a Vadász- és Versenylapban (1865-ig); a Hazai és Külföldi Vadászrajzokban (Pest, 1863. Erdélyi vadászatok és vadak, nagyobb munka töredékei); a Lázár Kálmán által szerkesztett: Természetbuvárok és vadászok Évkönyvében (1866. Két férfiú); az Erdélyi Lapokban (1909. 20. sz. Wesselényi Miklósról, Emlékirataiból kiadja Gyalui Farkas).
Emlékiratai (az erdélyi Múzeum könyvtárában), három 4-rét kötetben (a II. kötet azonban hiányzik) a XVIII. század két utolsó évtizedének és a XIX. század első felének családi és társas életéről, valamint a magyar táblabiró világról élénk rajzokat tartalmaznak. (Ism. Gyalui Farkas az Erdélyi Múzeum-egylet 1906. ápr. 25. ülésén).
Arczképe lovon ülve: festette Vastag, kőre rajzolta és nyomt. Rohn és Grund Pesten, 1863. (Vadász- és Versenylap melléklete.)
Kővári László, Erdély nevezetesebb Családai. Kolozsvár, 1854. 244. l.
Hazai és Külföldi Vadászrajzok. Pest, 1863. arczk.
Vadász- és Versenylap 1863. 4., 50. l., 1866. 21. sz.
Természetbúvárok és vadászok Évkönyve. (Szerk. Lázár Kálmán.) Pest, 1866.
Kolozsvár, 1897. 296. sz.
Budapesti Hirlap 1898. 29. sz., 1910. 33., 12. sz.
Századok 1906. 573. l. és gyászjelentés.)
