Ujházy László (rozsnyóbányai és budaméri),
Ujházy László (rozsnyóbányai és budaméri),
1848. főispán és kormánybiztos, U. Sámuel és Radvánszky Polixena fia, szül. 1793. Budaméren (Sárosm.); alsóbb iskoláit Eperjesen, a bölcseletet Debreczenben, a jogot Sárospatakon tanulta. 1837. Lovassy és társai mellett heves beszédet mondott, ezért felségsértési perbe került, melytől csak 1840. szabadult meg. 1848. Sárosmegye főispánja lett; de inkább Pesten tartózkodott az országgyűlésen, hol a főrendiház 1848. júl. 6. az ő indítványára nevezte el magát felsőháznak. 1848. szept. végén szabadcsapatot toborzott, melynek élén részt vett Görgeynek téli hadjáratában. Kormánybiztosi működést fejtett ki Rozsnyón és vidékén, majd Komáromban, melynek kapitulácziójánál a kormány részéről a várfeladó levelet ő írta alá. Ekkor nejével (Szakmáry Donát fiúsított leánya) és két fiával (Farkas és Tivadar honvédszázadosok) kivándorolt Észak-Amerikába és 1850. szept. 1. a Jowa államban megtelepedett és Új Buda (New-Buda) néven magyar gyarmatot alapított. 1851. okt. 6. elvesztette nejét. Ezután San-Antonio közelében új telepet létesített s azt Sírmezőnek nevezte el és teljes erővel a gazdaságra adta magát. Időközben kitört az amerikai polgárháború és U.-nak menekülnie kellett és eljutott Washingtonba. Az Egyesült-Államok akkori elnöke, Lincoln értesülvén U. helyzetéről, felajánlotta neki az anconai konzulságot, melyet aztán 1861–64. viselt is. Mikor az osztrák-olasz háború véget ért, ő is visszatért Amerikába, melynek legtekintélyesebb lapjában 1867. máj. 16. kelettel nyilt levélben tiltakozott a Deák Ferencz által megkötött kiegyezés ellen. Ezentúl csendes visszavonultságban élt, míg 1870. márcz. 7. Sírmezőn (Texas) golyóval vetett véget életének. Tetemeit és nejének hamvait fiok, Farkas, 1879. visszahozta a budaméri családi sírboltba.
Emlékiratai, melyek rendkívül becses történeti anyagot tartalmaznak; útirajzai, levelei, melyek hazai folyóiratokban láttak napvilágot, vármegyei és országgyűlési beszédei még várják gyűjtőjüket és feldolgozójukat.
Vasárnapi Ujság 1867., 1868. 17. sz. arczk., 1870. 16. sz., 1884. 25. sz. arczk.
Hollós László, Ujházy László. Élet- és jellemrajz. Pest, 1869.
1870: Pesti Napló 115. sz. (Kossuth és Ujházy barátsága).
Igazmondó 16. sz., Magyarország és a Nagyvilág 18. sz., Reform 128. sz.
Hazánk és a Külföld 1871. 1. sz.
Szilágyi 1884. 42. sz.
Szinnyei, Komárom 1848–49-ben Komárom, 1887.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 495. l.
