Ullmann Sándor (erényi),
Ullmann Sándor (erényi),
jogi doktor, ügyvéd, U. Károly fia, szül. 1850. febr. 18. Pesten; középiskoláit ugyanitt végezte; az egyetemet Bécsben és Pesten látogatta; 1872. jogi doktor, 1873. ügyvéd lett és ugyanekkor irodát nyitott a fővárosban; a család 1880. magyar nemességet nyert; ekkor testvéreivel együtt a M. Tudom. Akadémiára 3000 frt alapítványt tettek. 1879. a fővárosi bizottságnak tagja lett. 1884. és 1887-ben Fogarasmegye alsóárpási kerületében országgyűlési képviselőnek választották. 1885-től tagja volt a magyar írók segélyegylete igazgatóságának; részt vett a poliklinikai egyesület alapításában, melynek igazgatósági tagja volt. Meghalt 1897. aug. 1. Ischlben.
Jogi és közgazdasági czikkeket írt a szaklapokba és a napilapokba, különösen a Pester Lloydba, Ellenőrbe és a Nemzetbe.
Munkái:
1. A részvényes kereseti jogáról, különös tekintettel a magyar kereskedelmi törvény 174. §-ra. Bpest, 1877.
2. A kényszeregyezség kérdéséhez. U. ott, 1879.
3. Az ipartörvény reviziója tárgyában. Előterjesztés a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteriumnak. U. ott, 1880.
4. A magyar kereskedelmi és iparkamarák reformához. U. ott, 1882. (A Pester-Lloyd-társaságtól 30 arany pályadíjat nyert. Ism. Nemzetgazdasági Szemle).
5. A zsidó felekezeti ügyek rendezése. U. ott, 1888.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1888. 326. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Budapesti Hirlap 1897. 214. sz. (Nekr.).
