Vachott (Vahot) Imre (vachottfalvi),
Vachott (Vahot) Imre (vachottfalvi),
ügyvéd, színműíró és szerkesztő, V. Imre hg. Eszterházy uradalmi ügyésze és Hercsúth Janka fia, szül. 1820. febr. 25. Gyöngyösön (Hevesm.); az itteni kath. iskolában nyerte első kiképeztetését és 1831. ment az eperjesi ev. iskolába. Már 16 éves korában az iskolai magyar nyelvmívelő társaság jegyzője lett, mint jogász az előljáróság felhívására a magyar nyelv- és irodalomból tartott felolvasásokat. Ekkor lépett föl az irodalomban is először, különösen a Rajzolatokban (1837) jelent meg több műve. 1838. Pestre jött jogászgyakorlatra, de a helyett irodalommal foglalkozott. Ekkor írta «Zách-nemzetség» cz. történeti tragédiáját, mely censurai okokból csak később került színre és jelent meg. 1839. egészsége helyreállítása végett Graefenbergbe utazott, hol a vízgyógymódot fél évig használván, Priesznitz- és graefenbergi gyógymódról könyvet írt, melyből egyes töredékek meg is jelentek. Ugyanekkor beutazta Cseh- és Poroszországot; hosszabb ideig mulatott Bécsben, hol Henszlmann serkentésére a birodalmi főváros műkincseit tanulmányozta. 1840. visszajött Pestre s 1841. márcz. 19. ügyvédi vizsgát tett. Ezután egészen az irodalomnak szentelte magát. Legtöbbet dolgozott az Athenaeumba és Figyelmezőbe, később a Garay által megindított Regélő Pesti Divatlapba (1842–43); rokona Kossuth Pesti Hirlapjában a fővárosi újdonságok rovatát kezelte s több művészeti és irodalmi czikket írt. Ugyancsak ez évben Pozsonytól kezdett meg egy levélsorozatot a nevezett lapban. 1844. második felében a Pesti Divatlap szerkesztését kezdte meg, melyet 1844. júl. 6-tól 1848. jún. 25-ig és mint Budapesti Divatlapot decz. 24-ig folytatott. Számos irodalmi vitája volt, sőt 1845-ben a Honderű szerkesztőjével bizonyos keserű polemia miatt párbajt is vívott. A Honderű és a Pesti Divatlap két ellenkező irány képviselői voltak. A Honderű az arisztokraták lapja akart lenni, a Divatlap a középosztályoké. Petőfit mint segédet vette maga mellé és munkáinak kiadását előmozdította. E mellett 1846. Magyar föld és népei cz. folyóiratot adott ki (Pest, 1846–47. hét füzet 18 kőny. képpel). 1849 elején, midőn a császári sereg Budapestre bevonult, a többek közt V. is elfogatott, de csakhamar szabadon bocsátották. A szabadságharcz legyőzése után ismét működött az irodalom és journalistik terén. Legnagyobb érdeme a nemzetiségünk érdekében kifejtett lankadatlan buzgalma s ő volt az, ki a közfigyelmet régi építészeti műemlékeink, népviseleteink iránt képben felébreszteni kezdette. Az 1856. év elején a Budapesti Visszhang mellé szegődött segédszerkesztőnek. Utolsó nagyobb vállalata a Napkelet cz. hetilap volt, mely 1857. jan. 11-től 1862. szept. 30-ig állott fenn (1861-ben azonban szünetelt). Meghalt 1879. febr. 11. Buda-Ujlakon.
Munkái:
1. Még egy szózat a magyar színház ügyében. Pest, 1840.
2. Zách nemzetség, eredeti tört. szomorújáték 5 szakaszban. Buda, 1841. (Színműtár II. 11. Először 1846. ápr. 28. került színre Pesten).
3. Országgyűlési szállás. Ered. vígj 4 felv. Pest, 1844. (Először 1843. okt. 24. Pesten).
4. Restaurátzió. Ered vígj. 4 felv. Farsangi iskola, ered vígj. 4 szak. U. ott, 1845. (Utóbbi először Pesten, 1844. febr. 17.)
5. Még egy tisztújítás,vígj. 4 felv. Buda, 1845. (Előadták 1843. decz. 16.)
6. Éljen a honi! Vígj. 1 felv., Sorsjáték, vígj. 1 felv., Találkozás az Orczy-kertben. Pest, 1845. (Nemzeti Színműtár 2. Az elsőt előadták 1846. ápr. 25.).
7. Szerelmi és házaséleti ismeretek tára. (Conversations-Lexikon). Első füzet. A-E. U. ott, 1845.
8. Költő és király. Ered. vígj. Mátyás korából, 4 felv. U. ott, 1846. (Először a pesti Nemzeti Színházban 1846. szept. 28.).
9. A honvéd őrangyala. Regényes korrajz. U. ott, 1850. (2. kiadás, U. ott, 1861.).
10. A magyar menekültek Törökországban. Ismeretlen adatok az 1849-ki emigratió történetéhez. Írta Imrefi. U. ott, 1850. Térképpel. (Németül: Leipzig, 1851.).
11. Ködfátyolképek. Pest, 1853. Három kötet. (Összegyűjtött beszélyei, humorisztikus czikkei és apróságai).
12. Dalok Huszárcsíny ered. népszinműből. U. ott, 1855., 1857., 1860.
13. Vándorórák. Utazási kalauz Bécstől Triesztig... Padua, Verona, Bergamo, Milano, Monza, Como... U. ott, 1859. Két kötet.
14. Dalok a Bányarém cz. eredeti népregéből. U. ott, 1860.
15. Magyar történelmi képcsarnok. A Vízkelety B. által rajzolt és V. I. által kiadott «Hunyady-ház diadalünnepe», «Mátyás az igazságos», «Báthory István lengyel király bevonulása Krakkóba» és «Egervár hősi megvédése» cz. képek költői magyarázata. U. ott, 1860.
16. Az 1862. londoni világkiállítás emlékkönyve. U. ott, 1863.
17. A budai császárfürdő leírása. U. ott, 1863.
18. Napkeleti virágnyelv a legjelesebb magyar írók műveiből. U. ott, 1863.
19. Lisznyay Kálmán élet- és jellemrajza. U. ott, 1863.
20. A magyar nép testi, lelki bajai és szenvedései. U. ott, 1864.
21. Budapesti Kalauz, vagyis: a magyar főváros mindenféle érdekesebb látnivalói; köz- és magánintézetei, egyletei, keresked., gyári, iparos, gazdászati, művészeti jelességei, mulatóhelyei sat. U. ott, 1864.
22. Magyar honvéd, vagy Budavár bevétele 1849-ben. Pályanyertes színmű 3 szakaszban. U. ott, 1870.
23. Gr. Battyhány Lajos élet- és jellemrajza. U. ott, 1873.
24. Vahot Imre emlékiratai. Bpest, 1880. Két kötet. (Kiadta Vahot Gyula. U. ott, 1882. 2. kiadás. U. ott, 1882. Nemzeti Könyvtár XXVI.).
25. Petőfi Sándor élete és művei. U. ott, 1884. (Magyar Könyvesház 121., 122.).
Levelei Egressy Gáborhoz 1856–1860. (Irodalomtörténeti Közlemények 1903).
Szerkesztette és kiadta az Országgyűlési Almanachot, I. kötet, Pest, 1843.; Nemzeti Színműtár. Pest, 1845–46. Három füzet (Obernyik Károlylyal); Országgyűlési emlék. Bpest, 1848.; Nemzetőr politikai hetilap 1848. júl. 5-től decz. 24-ig; Losonczi Phönix. Pest, 1851–52. Három kötet. (2000 előfizetője volt és V. ez emlékkönyv tiszta jövedelméből 4000 frtnyi alapítványt tett a szerencsétlen város segélyezésére); Remény, szépirodalmi és művészeti folyóirat 1851. jan.-jún. Pesten, hat füzet; Magyar Thália, Játékszíni Almanach. Pest, 1853., Magyar- és Erdélyország képekben. Pest, 1853–54. Négy kötet (Kubinyi Ferenczczel); A nagyvilág képekben. Pest, 1855. Hat füzet; Vahot Imre nagy képes Naptára 1855-re és 1856-ra. Pest; Mátyás diák Naptára 1856., 1857. és Mátyás diák Könyvesháza. Pest, 1857. hat füzet; Magyar írók pályakönyve. I. kötet. Pest, 1856.; Honfidalok könyve (1858. betiltották); Budapesti Képes Ujság (1861. jan. 6-tól febr. 3-ig öt szám); Honvédek Könyve. Történelmi adattár az 1848. és 1849. magyar hadjáratból. (Gánóczy Flórissal.) Pest, 1861. Három kötet, Uj Folyam 1. füzet. Pest, 1867; Budapesti Ellenőr, folyóirat (1864. betiltották).
Színművei, melyek kéziratban maradtak: Megaru, görög tárgyú szomorújáték (1840); Kézműves, népsz. dalokkal. (Előadták először a pesti Nemzeti Színházban 1847. márcz. 27.) Vén csapodár, vígj 5 felv. (1845. máj. 31.); Öreg és fiatal orvos, vígj 3 felv. (1848. júl. 21.); Camilla, allegoriai dráma (1848), Bányarém, népsz. 3 felv. (1850. márcz. 3., 1863-ig 28-szor); Éji zene, vígj. 3 felv. dallal és zenével (1852. jan. 18.); Huszárcsiny, vígj. 3 felv. (1855. máj. 19., 1866-ig 22-szer); Mária Királyné, dr. 5 felv. (1856. jún. 30.); Magyarok Törökhonban, népsz. 3 felv. (1858. ápr. 24.); Első magyar színészek Budán, kor- és jellemrajz dalokkal 3 felv. (1861. ápr. 22.)A m. n. múzeumi könyvtár kézirati osztályában: A falu szépe vagy egy magyar zsidócsalád. Eredeti népszínmű 5 felv. dalokkal és tánczczal, zenéje Erkel Elektől, 1878; Álmos és Árpád vagy a hét magyar vezér. Nagy látványos eredeti hősdráma 3 felv., nagyszerű kardalokkal, áldozó- és fegyvertánczczal; Egy magyar iparos,vagy az iparos szövetség diadala, eredeti népszínmű 3 szakaszban és öt képletben, dalokkal és tánczczal, zenéje Káldy Gyulától. (Súgó-könyvek). Ugyanitt megvan a Bányarém és Huszárcsiny kézirati sugókönyve.
A 40-es évektől családi neve helyett a Vahot nevet használta.
Levele Prielle Korneliához. Pest, okt. 11. 1857. (Irodalomtört. Közlemények 1908. 448. 1.).
Ujabbkori Ismeretek Tára. Pest, 1855. VI. 445. l.
Hölgyfutár 1859. 46. sz. arczk.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 499. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai XII. 3.
Vutkovich Sándor, Magyar Irók Albuma. Pozsony, 1873. 225. l.
Kisfaludy Társaság Évlapjai. VII. 1871–72. 251. l. (Jókai Mór).
Gyöngyös 1878. 47. sz.
1879: Pesti Napló 46., Magyarország és a Nagyvilág 9. sz. arczk., Fővárosi Lapok 44. sz. Vasárnapi Ujság 9. sz. arczk. Nemzeti Hirlap 52. sz. Egyetértés 53. sz., Koszorú 356. l. (Lauka), Képes Családi Lapok 406. l.
Obernyik munkái IV. 297–307. l.
Figyelő XVII. 1884. 203. l. (és Színművei), 1889. 191. l. (Első levele. Pozsony, 1889. jún. 8.)
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könvészete.
Bayer József, A magyar drámairodalom története. Bpest, 1897. II. kötet.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 586. l.
Irodalomtörténeti Közlemények 1901. 208. l.
Magyarország Vármegyéi. Heves vármegye. Bpest, év n. 406. l.
Magyar Könvszemle 1909. 1. (Színművei).
